Belém ragadt a múlt, vele
Meddig kell még együtt élnem,
Ritkuló emlékezetem
Megcsorbítja testem, érzem.
Harangom billenő feje,
Halk zenéje eltűnőben,
Akár lejárt idők jele,
Lidérce fut fenn az égen.
Csipkebokrok panasszal mennek,
Télvégi táj társasága,
Még rémlik, álmomban lebeg,
Egy elsikló könnyű bárka.
Hó várfala düledező,
A tél olykor visszatéved,
Végtelen szürkébe vesző
Köd festi a messzeséget.
Hittem vége. De megmaradt.
Rossz után kevés jót várva,
Itt bolyong éj leple alatt,
S a lépteit zengi járda.
Ablakon jég. Rá árny lapul,
Ajtót ágkéz kaparássza,
Opál tükrömbe válaszul,
Fényfolt lendül fürge táncba.