Vakrepülés
Írta: reitinger jolan Dátum: December 28 2010 11:14:25
MM
Utolsó akkord a zongorán,
tépett szárnya a repkedésnek,
fagyoktól sercegő gyertyaláng
tár ki tömör tölgy szelencéket.
Teljes hír
E rideg lét fut, kör alakú,
a mindenség ködében fekszik,
szorítja a zord idősatu,
hajó úszik lélektől testig.
Útja fagyossá vált közepén,
előbukkan egy villanypózna,
intőjel vagy szikár menedék,
révész vár, kikötői bolya.
Látó határt nyír az alkonyat,
ujja egy fürge, éles olló,
a száj nem számíthat már sokat,
mindegy, hogy síró vagy mosolygó.
Utolsó akkord a zongorán,
tépett szárnya a repkedésnek,
fagyoktól sercegő gyertyaláng
tár ki tömör tölgy szelencéket.
Összekuszálódott fénykazlak,
szikrájuk kialszik a lejtőn,
vár vakrepülésben madarat,
mag nélkül a madáretető.