Tücsökzeném ringató magánya
Írta: reitinger jolan Dátum: Június 01 2014 13:09:24
V
Gondolattal bontok minden álmot,
ez már nekem csak szétfolyt képzelet,
s elcsúszik a megtört fénybe mártott
értelmetlenség ... így hát, ég veled.
Teljes hír
Lassan értem mi volt ez a játék,
mi az mit a boldogság teremtett,
miként érthető a vélt ajándék,
és mily szavak ülnek fel a rendnek.
Most az elmúlt időtől kérdezem,
míg a miért az ajkamon szárad,
telhetetlenségednek vége lett,
míg mással piszkoltad be ágyam ?
Vágy vagy, öntudatlan, menthetetlen,
kit folyton űz valami kényszer,
de lásd az éned jelöletlen,
félig szeretsz, de azt is mindig félszer.
Érzéseid szorítod, mindig várva,
hogy mint a fák, nőjenek az égig,
- csonka csendemben most megalázva,
talán tudtam, léted bennem tévhit -.
Tücsökzeném ringató magányát
hallgatom, amint velem felesel,
míg a szél borzolta csend hullámán,
te sosem tudtad mit is keresel.
Gondolattal bontok minden álmot,
ez már nekem csak szétfolyt képzelet,
s elcsúszik a megtört fénybe mártott
értelmetlenség ... így hát, ég veled.