A szónok
Írta: reitinger jolan Dátum: Május 10 2008 06:32:28

---

Csend borul így a Földre,
Mit alkony leple föd be,
Meghitten visszainteget.
Változzatok meg porszemek

C

---

Teljes hír

---

Ti Földön megtûrt lények,
Tévutakra tértek,
Hiszitek: sokat tudtok,
Célotoktól messze juttok.
Sok csalfa képet ûztök,
Önámítással gyõztök.
Jussatok túl a ponton,
Mert testetek csak horgony,
Nem lát tovább vak szemetek,
Értelmetek oly réveteg.

Csend borul így a Földre,
Mit alkony leple föd be,
Meghitten visszainteget.
Változzatok meg porszemek,
Mert nem lesz tiszta hajlék,
Hol nappalodnak terhét,
Kialhatod, feledheted.
Nem látjátok a Holdat,
Fél arccal világít most csak,
Pedig kerek egész,
Éjben pompája oly merész.
De van, mit itt az ember,
Nem lát jól földi szemmel,
És oktalan nevetni kész.

Érts engem és jól fontolj,
Hogy szólamom ne kongjon,
Kezem kitárom olykor
De árnyatokba botlom.
Nem szólok, csend az oldás,
Csatára hív az áldás,
Tanuld meg, feletted állok,
Hangom zenéje látnok.
Légy része a földi kegynek,
Menetelj tûzön és ússz vízen.

Vállalnád-e ember,
A kereszten megfeszülnél-e helyettem?