|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 V
A vendéglőben.
Giza nenám, Ibi, Pisti meg én Újvidéken jártuk a várost. Bevásárlás volt. Ibinek , a lányának vett a nénnye a cipőt, meg apróságokat. Eléggé elfáradtunk, és nénnye nagylelkűen meghívott bennünket ebédre, mondván, hogy ő állja a cechet. Mi persze nagy nehezen egy szóra beleegyeztünk, és a fiatalokkal úgy döntöttünk a Gurman a központban van, finoman főznek, jó a kiszolgálás.
|
|
 M
Döntéshozatal! |
|
 M
Egyperces emlékezés. |
|
 M
Büntetés vagy kapzsiság? |
|
 M
Várj, ezt ne hagyd itt! – mondta, mikor amaz már távozni akart – és a kezébe nyomta azt a dobozt, amiben előzőleg az ajándékát kapta, majd visszament a szobába. |
|
 M
Életkép, a XXI. században Magyarországról |
|
 M
A jég tüskéi finoman belepték körös-körül. Oly sok, hogy az, mit elfedett már egyáltalán nem, vagy csak az olyan szakavatott szemek által volt látható, melyek a piramis csúcsán is árnyékot vetnének maguk előtt. |
|
 M
Ha éhes vagyok, iszok vizet. |
|
 V
Háromszáz grammomhoz |
|
 V
A családi ház kong az ürességtől |
|
 V
Ellenkezőleg, én vagyok a világ legboldogabb anyukája. |
|
 M
A háború viharában is vannak jó emberek. |
|
 M
mit tudunk e kedves állatról a mesékből |
|
 V
Folytatás.
– Most befogod a pofád! Megértetted? Jössz velünk! Majd megkapjátok mindketten, ami jár nektek!
Amint a barátnője házához értek, kilépett egy megtermett férfi. Ránézett a fiúra, aki a lányát még mindég a hajánál fogva rángatta. |
|
 M
Nem mindenki gonosz a háborúban. |
|
 H
Fiatal tanárkori emlékem egy kiállítás kapcsán...
Már nem tudom hányban volt, valahol a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején, de Jugoszláviának nevezték még akkor az országunkat, ugyanis szervezetten telt autóbusszal indultunk Magyarországra megnézni a magyar-orosz futballmérkőzést. |
|
 H
Orcámra fagyott a döbbenet...Csak úgy elgondolkodtam...
Érdekes és számomra megdöbbentő felfedezést tettem a négy év alatt - mióta rabja vagyok a számítógépnek és a NET odaláncolt maga mellé -, szinte megkövülten nézek magam elé sokszor és nem találom a választ. |
|
 H
Amikor még aktív dolgozó voltam
Szeretetreméltó és fiatal, ambiciózus tanárok jártak át Topolyáról tanítani. Abban az időben annyi autóbusz jött Topolya felől, ahányat csak akartál. |
|
 M
Gyönyörű pillanatfelvétel az unokámról. |
|
 M
Soha többé nem akarlak látni! |
|
 H
Úgy félek a kutyáktól, mint a tűztől |
|
 M
Nehéz korszak volt az életemben. |
|
 H
Akinek angyali igazgató helyettese volt, annak öröm a kollektívában dolgozni. |
|
 V
Andy Jazz "utazása" ihlette... |
|
 H
Mottó: A humor hal meg utoljára! Vagy a remény? Még nem döntöttem! |
|
|
|
Ma 2025. május 14. szerda,
Bonifác napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
