|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 Sz
Hagyom kihullni elmémből,
tudván, hogy többet ér,
hallom, koccan a köveken,
ahogy majd földet ér;
|
|
 Sz
Kacagásod mindég szívből jöjjön,
fényt növeljen, átöleljen.
Sós könnyeiddel arcod ne mossad,
|
|
 Sz
Öreg fűzfa szomorú ága
Mélyen ráhajlik a Rinyára
Ezt teszi már sok sok éve
|
|
 Sz
Egyik napon a hó esik,
Minden fehérre változik.
Alszunk egyet, ragyog Napunk,
Gyémánt csillagokat látunk!
|
|
 M
Hol vagy tavasz?
Úgy várunk már!
Hozd a reményt,
ó, kis futár!
|
|
 M
Szívem, lelkem darabokra reped,
könny a szememből elered,
ha nem vagy velem, édesem.
Nehéz így élni nélküled, |
|
 M
Míg ti itt a vodkát pusztítjátok,
Nagy kortyokban buzgón nyelitek,
Ő magán a varrást – felfogtátok? –
Nagy öltések révén ejti meg. |
|
 Sz
Nyikorgó hintaszék megteszi a dolgát,
egykedvűn ringatja az álmos perceket,
búra, bajra, gondra majd az ébredéssel
kaphasson szárnyat a kipihent képzelet.
|
|
 Sz
Más ez a világ, és benne a sok ember,
mint 20 éve éltünk, puszta szeretettel.
Ma már tudjuk, milyen, az az óriás felleg,
amiben a hangya is csak morzsalékként élhet.
|
|
 Sz
remélve azt, ha jő az éj,
oda visz álmomban a szél,
hol őt jól hallhatom.
|
|
 Sz
Egy csodás dalt hallgatok
Mely átjárja szívem lelkem
Olyan csodás szépséges
Mint forró szerelmi vallomás
|
|
 Sz
Egész életemben igyekeztem előre, pozitívan hittem,
De, így öregen már kiderült, csak otthon zsákoltam...
Engem, pedig sok atrocitás ért, soha el nem hagyott hű hitem
|
|
 Sz
Hej, február! Hej, konok február!
Azt hittem, hogy a télnek vége már!
Dehogy is van, most jön még a java,
|
|
 M
Egy reggelen
búsan ült a kispadon.
Megkérdezte édesanyja:
Mi van, kicsi leányom? |
|
 Sz
Ott álltam kint a rónán, egyes- egyedül,
a földet már vastag pihe hó takarta.
Nagyon fáztam, ezért karjába zárt a tél,
|
|
 Sz
Pihen a világ most, álmodik az éj,
csupán szívverésem, mit hallgatok.
A holdfény nem vádol, nem sért és nem bánt,
|
|
 Sz
Zöldmázas korsóban csipkeág szárad,
poros a rézmozsár, poros a korsó -
hiányzik lelkemnek nagyon a jó szó!
Gyümölcsös teának illata árad.
|
|
 Sz
Az üvegszem testidegen,
nem szemüveg, látni vele nem lehet.
Elvesztettem a látásom,
üvegszem lett a pótlásom,
|
|
 M
Döcög a kis vonat
A szép őszi fák alatt
Kanyarog és nyikorog
Közben vidáman halad |
|
 M
Az erdő lombja közt keresnek a fények, utat.
Késő őszi reggel is, buzgó reménnyel ébredek… |
|
 M
Kezemben gitár... Falak, húzódjatok széjjel!
Szabadulni nem tudok, Fortunám egy átok!
Vágjátok át ereim, torkom éles késsel,
Csak az ezüst húrjaim el ne szakítsátok! |
|
 V
Nézem, bámulom a szegény cinegéket,
A sok esőtől bőrig áztak szegények,
Vizes ágról, ágra fázósan röpködnek,
Belefájdul szívem ettől mit észlelek |
|
 V
Csillogó fehér ködöt
szül az ezüst Hold,
a víz felszínén mutatkozik,
a réteken terjeszkedik |
|
 V
A régi Nemzeti szinház
Város lüktető szive,ahol a
Randevúknak volt a legtöbbje.
Szembe az Emke kávéházzal |
|
 V
Elemző szemmel vizslatom
a mások fájdalmát;
vajon könnyebbek-e azok,
vagy csak a látszat más. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 09. vasárnap,
Emőd napja van.
Holnap Lörinc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
