|
 Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Nap égeti az ősi romokat,
mik hatalmas kultúrárol tanuskodnak.
Egy dicső nép, kik utat mutattak
a nagy világnak. |
|
 M
Álmunk az égi létben elvetélt,
szárnytolla csendben hullt alá
- fizetni kell a vámot mindenért -,
tépázott szívünk mégis mit remélt, |
|
 Sz
Szívem játszik,napfény melegével
A természet csendes,lágy ölével
Itt van az ősz,millió színével
Szellő játszik lehulló levéllel...
|
|
 Sz
Ez az ősz most csodálatos
álom, s egyben ajándék,
bízunk benne, nem jön tolvaj,
nálunk marad e szépség!
|
|
 M
Emlékek hullámain múltba repit a szél,
színes képekről kopik, lemállik a festék.
Egyedül maradtam, sorsom lett a bús magány,
jövőm útja merre tart ez számomra talány. |
|
 M
Porcukor, zabpehely, sokminden finomság,
éri el a gyermek, picike kis ajkát!
Szereti az édest, szereti a sok jót,
boldogságban megél, kimondja, hogy mi volt! |
|
 M
Kéreg alatt learaszolt,
De a kölyke óvatlan volt,
Kikukucskált… Rosszul tette,
Tarka harkály észrevette: |
|
 M
Alázuhan a
Csendben a deres hajnal.
Kóróvirágzás.
Hamar ruhában pózol, |
|
 Sz
Rossz bűnbánat baj – mert neki
Isten nem nyit kaput;
így nem kell a pokolnak sem, -
csak a tornácra jut.
|
|
 Sz
Feje tojás, orra krumpli,
krumpli a tojásból nőtt ki.
Füléből folyik a nyála,
szájából a könnyek árja.
|
|
 Sz
Már nem harmatot könnyez a hajnal,
dérrel csipkézett, azsúros lesz minden,
mínuszokkal érkezhet zúzmara,
|
|
 M
Vannak-e csodák?
Ha szerelembe esel,
biz’ tudni fogod. |
|
 M
Ősz pompázik igazi színkavalkádban,
Deres a pirkadat, illat vész a lápban.
Lelkem megpihenni tér hideg vackában. |
|
 M
"Szállj, szabad madár, arra hívj amerre vágyom"
szürke fellegekbe, vidd el az én álmom!
Hozd el napsugárban, a tavasz minden vágyát,
hogy tündöklések között, kinyílt a sok virág! |
|
 M
Vagy mikor Te készültél haza
és megláttad szememben a könnyeket,
kimondtam először,hogy szeretlek ! |
|
 Sz
Hegedültem akkor, nem felejtem,
én nem akartam, de te ragaszkodtál...
a holdfény vonzott ki a kertbe,
hívott, s te csupán csendesen ott álltál.
|
|
 Sz
Van asztali, van tengeri, van kő, van jódozott,
a tenger áldja a vizet, az ízéhez szokott,
sós vér pumpálja a szívet, mi holtáig dobog,
|
|
 Sz
Idő
Nem gyógyít,
Csak megtanít,
Nélküle élni.
|
|
 Sz
Rőt lombok alatt,
ölelkező idős pár.
Őszi szerelem.
|
|
 Sz
gyors légy, madárként száll a düh,
csak röptét nézheted.
Fogy, ha nyeled a mérgedet;
hízik, ha éhezed.
|
|
 Sz
Sokszor hallunk tragédiát,
Marcangolta gondozóját.
Jó kapcsolatról is tudunk,
Amíg benne nem csalódunk!
|
|
 Gy.
Görcsölj, görcsölj csak, hogy legyen fiad!
Görcsölj csak, hogy legyen lányod!
Aztán görcsölj, görcsölj csak, hogy
legyen nap, hogy ne kérd, hogy ne fájjon! |
|
 Gy.
Lennék macskád,
ha ölbe vennél és simogatnál,
én szundikálnék, te dorombolnál.
Ha elaludnál, nem simogatnál, |
|
 Gy.
Tündöklő ragyogás, puha éji harmat,
megnyugvó szívemnek, szomját eloltottad.
Idilli fényesség, sugárzó fény áradt,
hirdeti -véget ért - az ezer éves bánat! |
|
 V
Ragadós vattacukor-gombolyag, azt hiszem, talán málnaíz.
Vásott fogakkal téptük- savanyúak voltak akkor az augusztusi almák.
A vasárnap délelőtti várakozásban- meleg szívvel gondoltunk a húslevesre.
Anyánk kelttészta illatú, mint mindig, arca piros és nevetős. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 09. vasárnap,
Emőd napja van.
Holnap Lörinc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
