|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 Sz
Ég tiszta bíborban úszott, felhők
tűzpirosban és violakékben.
Sebesen úsztak fent a magasban,
milyen gyönyörűek, csodaszépek!
|
|
 Sz
Kilépett, mint a mámor
a régi önmagából,
az összes csontja fáradt,
|
|
 Sz
Kimentem egy kis csevejre,
Bokroktól burjánzó helyre,
Beszívni a friss levegőt,
Meglesni a közel jövőt!
|
|
 Sz
Külsőleg sem látszhatom büszke fenyőnek,
ez tény; sem pálmának, sem jegenyének.
Magam lelkileg néha azt érzem, bizony,
megértő társa lennék a szomorúfűznek.
|
|
 Sz
Érintésed!
Napsugár ébred
olvaszt jeget
bennem kikelet.
|
|
 Sz
A nyári meleg tovatűnt, hűvös érzés vadít,
A világra félhomály terült a nap már nem vakít,
Egy szélvihar a semmiből a kis szellőt kergeti,
S a világom összes porát tág szemeimbe veti,
|
|
 Sz
Gyönyörű vihar,
A maga szépségében.
Átélni kínos.
|
|
 Sz
Egyszerű, de álomszép,
léleksimogató gyöngyszemkép.
Apró fehér sziromruha,
aranysárga a porzója.
|
|
 Sz
Ha az estharangok zúgnak,
ott lenn a csendes réten,
's ha a csillagok kigyúlnak
ott fenn a szép kék égen:
|
|
 Sz
Várj egy kicsit még nem búcsúztam el,
várj egy kicsit, hadd szeressek még
add nékem még add meg ezt az estét
hajnaltájban gyere, itt leszel
|
|
 Sz
Elmúltak az évek mögöttünk,
a világban gyönyörködtünk.
Annyi sok szép és jó után,az
idő felettünk lassan eljárt.
|
|
 Sz
A tó tükrén holdfény remeg,
kuruttyolnak a békahercegek.
Hínárpalota a mélyben,
lakói nincsenek veszélyben.
|
|
 Sz
Nekem a vihar már nem kihívás,
sem a sötét, tornyosuló felhők,
nemigen félek, hogy elvisz a sodrás,
első helyezésnél sem bontok pezsgőt.
|
|
 Sz
Kintrekedt az idő, kívül a falakon
porosan árvul egy ócska gramofon.
A dallam, már szabadon szárnyal
|
|
 Sz
Tökéletes ez a pillanat,
mert telis tele van csodával, fénnyel,
és reménnyel és kacagással.
|
|
 Sz
Egy időre eltűntem,de most visszatèrek
Hàlàs lehet a szìvem ùjra az Istennek
Bàr eddig is az voltam ebbe nem vàltoztam
|
|
 Sz
Van egy csodás világ,
a szerelem világa.
Abban egy tenger,
|
|
 M
Nem vagyok akaratok tárgya, sem vágyadnak netovábbja,
Az én szívem hiába árva, inkább magányosan várja,
Amígnem eljön az idő, s az érzés hogy feloldozzon,
Inkább egyedül marad semmint rabláncodon lógjon, |
|
 M
Gondolkoztam... elfeledtem... elvesztettem
a hosszú sugarak nemtudó beszédét,
s míg a csillagok mélységükben vergődtek,
súgtak valamit... s azóta hiszek nekik... azóta hiszek. |
|
 M
fehéres félhomály
fekete furcsa árny
a falon futkosott,
félelem fojtogatott, |
|
 M
De gondolatom csak egy dolgon mereng.
Menetelve vakon, - egy-két, egy-kettő;
s `tán nyomdokán szakadékba vész a sereg? |
|
 M
Mesélek én Neked az élet helyett
elmesélem merre visz utad
felhők között keresd meg a helyed
elkísérlek, vedd a batyudat! |
|
 M
Csend, egy elgondolkoztató, nyugodt pillanat,
Egy pillanat, amely újra életre kelt minket,
Vagy velünk marad, vagy csak egy mozzanat,
Vagy letipor, vagy megbocsájt nekünk mindent. |
|
 Sz
Egy világ, ahol nem járnak autók, buszok,
villamosok; nincsenek harcok, lázadások,
ám tele van mosollyal, kedvességgel,
|
|
 Sz
Aranyban úszó
Fények, Balcsi hullámon…
Meditálás-csend.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 10. hétfő,
Lörinc napja van.
Holnap Zsuzsanna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
