|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 Sz
Mikor a civilizált vadont járom,
Hiába hajszolom nem találom,
Nem akad egy biztos óvó hely,
Hogy a sötétség elől ott bújjak el,
|
|
 Sz
Kékben fürdik az ég, világít kövéren a hold
Hosszú selyemszál fénye mártózik a tó vizébe.
Bolyhos bibék szórják szerelmüket a szélbe
szemérmesen, mert az imént még sötét volt.
|
|
 Sz
Temesvár határába áll egy
kápolna egymagában.
Nappal csak varjúk tanyája,
alkony volt a varázsa.
|
|
 MM
Gondolataim távolba révednek,
lelkem most nem könnyű... nem,
nem olyan, mint egy pille sóhaja. |
|
 H
Tudod, hogy a költészet
valami furcsa féreg,
éjjel még benned szunnyad,
reggel írásra ébreszt. |
|
 Sz
Szemeidtől meggyógyulok
és úszom,
egymást tartjuk,
egymásnak tatjuk a meleget.
|
|
 Sz
Szegény vagyok, mint a mókus télen,
Mint róka a viharverte réten.
Nincsen semmim, csak a lelki érték,
A mai világban ez nem érték.
|
|
 Sz
Van szó, amely
kardjával egy
fegyverest is leszúr.
|
|
 Gy.
Ó, kikelet! Te is érzed a reményt?
Emlékszel a hóvirágra? Ő hívta elő!
|
|
 Gy.
kiüresedve állok,
szenvedtél értem is,
mit meg nem érdemeltem, |
|
 Gy.
A sors megtépázott bennünket
az út már egyre rövidebb,ha akarod
az út végéig maradok veled. |
|
 Gy.
Utakon keresztek,
Fájdalom-keretnek
Számolatlan imáiddal
Meggyónhatsz esetleg. |
|
 Gy.
Szükségem van rád, oly szűk ez a világ,
Nem véletlen talán, hogy te találtál rám,
S bár az életem olyan, mint halottnak a csók,
Mégis élvezem minden percét mikor veled vagyok. |
|
 M
Létezik sok út de mindegyik oly rögös,
A levegő amerre nézek mindenütt túl ködös,
Kétségek fonják át a jövőnk rejtett világát,
S ha elvesznék közöttük, még te se gondolj rám, |
|
 Sz
Óh, Te táncos lábú, finomkodó
Óh, Te zavart-lelkű, csillám-szóró,
Óh, Te ígérgető, vágyfokozó, hitegető,
Óh, Te hazudozó, álomhozó sötét felhő!
|
|
 Sz
Köztünk sok a gyűlölet,
köröttünk magas a fal,
hiába annyi bűvölet,
sok bús eső takar.
|
|
 Sz
Álomképekben, hangtalanul
jön értem az áldott tudatlanság.
Míg alszom, nem tudom, mennyi időre szól
a visszafordíthatatlanság...
|
|
 Sz
Minden elmúlt pillanat,
a ködbe vész nélküled,
mint alant kúszó fényben,
egyedüllét kesereg.
|
|
 Sz
A múlt vissza soha nem tér,
Minden pillanatban múlik az idő
*
Elmentél, s örökre elmaradtál.
|
|
 Sz
Elvesztvén is jobb bárkinél
nekem a te szíved.
Eltűrhető a szárazság,
csak harmat hintse meg!
|
|
 Sz
Egész éjjel esett az eső,
itta a föld, szomjas volt a kert.
Reggelre hét ágra sütött a Nap,
mindig így kéne, rendelésre!
|
|
 M
A fehéret megsokszorozta
a meggyfa menyasszonyi csokra,
a fűzöld fölött olyan szép volt,
hogy kékjét feledte az égbolt, |
|
 M
Kedves eső! Permetezd meg a földet
lágyan, csendesen, hadd nőjön remény!
Rügy! Pattanj ki, hadd porozza be a méh!
Illatos rét! Te légy a költemény! |
|
 Sz
Pacsirtáját küldi, hogy zenét hallj,
héjból héjat, ezüst hagymát,
bont szét néked sivár nyár-reggelen,
óv, ne halld vén bárdok hangját.
|
|
 M
Alkonyomon, ennyi mindenen át
felvállaltam énem s verseimet,
nem bánom most már, hogy így lett. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 10. hétfő,
Lörinc napja van.
Holnap Zsuzsanna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
