|
Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
V
Mert tér nélkül nincsen idő.
Táguló egek és földek
színpadjain múlt-kereső
játékokkal vagyok gyerek, |
|
M
Elmerengve azon gondolkodtam
hányan állhatnak még, hozzám hasonlóan
magányosan, a vizet nézve |
|
M
Morzsája varjaké,
de gúnyosan kiált
mind, míg Parasztnál búza van; |
|
H
Érzelmek vad viharában
fogd erősen kezem,
itt legyél Te csak a mában
varrd össze a lelkem...
|
|
H
Ha megindulsz célod felé,
Nem biztos, hogy odaérsz!
Bármi jöhet mindig közbe,
Nincs tovább! És ezzel kész! |
|
H
Felfedezni vágyom az éjbe-fúlt világot,
mely illatokkal terhes, orgonás bódulat,
hol a tüll-selyem a rongyokkal mulat,
s a csillagos mezőn lejtenek könnyű táncot,
|
|
V
Az eltelt időt elmossa a május,
félkörünk összeér, ez most a jelen,
látod az élet a legnagyobb mágus,
ha mélybe tipornak, van ki felemel. |
|
Sz
Tükrét mutatja. Megszólít,
s amíg nézem kibontom.
Látom benne a valódit,
mégis más ez a szirom.
|
|
Sz
Lubickolni oly jó!
Simogat a lágy vízfürdő.
Közös emlékképek.
Jár biz’ sok olyan horgászni,
|
|
Sz
Vastag színes mázt kentél csúf arcodra,
úgy teszel, mintha múltad szép volna.
De most ráleltem elásott titkodra,
hitted régen befedte a rozsda.
|
|
Sz
Parányokon kívül
egy út a Lét –
hol - érést sürgető
virul s alél –
|
|
H
azt mondtad fáj... és semmi részlet, éreztem
nem is kell több, mert fáj már az egész élet,
az este árnyai között megbújva pohárral
kezedben, pár korty sör csupán, azt is szabadkozva
|
|
M
Száraz a rét, s a búzamező,
kókad a termés - lesz-e kenyér,
markol-e szárat majd a tenyér?
Árad a bánat, bús temető. |
|
M
Sok aki boldog lesz,
néhány boldogtalan |
|
M
Ez a csoda Benned,
Benned lakik csendben
hófehér szín lelked
mindig itt él bennem. |
|
M
Semmi vagy,
És minden is,
Az igazi kép,
Egyre vakító, |
|
V
Az ember gondolhat mindent.
Egy dologról akár százat.
A bűnösből is lehet szent,
ha elkenhet minden vádat. |
|
V
Ne rám nézz! Mert én, itt sem vagyok.
Tükörkép int, a lecke adott.
Hallottam százszor: Mozdulj végre!
Az égből nem hull, ha csak "kéne" |
|
V
bőrömre égtél, sebhelyként visellek, számon érzem vérem ízét mit fogaid haraptak húsomból, és érzem a tested minden sejtjét, mert valahol benned élek, melleidnek adom formáját, combjaid reszketnek meg ha érzel és ott hol az élet születik, ott vagyok örökké, szóval benned mint részed, mint egy sejted |
|
M
Ha Bűvös Körben él-
az Ember, vaj’h miért-
hagyná el azt akár -
Vendégség kedviért - |
|
H
Ifjú Tavasz,
Vénülő Idő;
Méltóságos jókedvünk
A végzet-temető. |
|
H
Öngyilkos madarak esnek,
engem is körbevettek,
hogy elűzzék árnyékomat. |
|
H
Szilánkokban az egek,
a soraim is részegek:
tántorognak lefelé,
tüzes alak terelé
|
|
H
csodás harmónia
megtisztul a lélek
Mint egy rapszódia!
Fennkölt ez az érzés,
|
|
V
Hatalmas fal vette körül a vár épületet,
Hol szerelmes szíve sokat szenvedett.
Szivét adta könnyelműen Hamletnek, ki
Nem adott neki mást, csak üres igéretet |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 11. kedd, Zsuzsanna napja van. Holnap Klára napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|