|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Őszi szonáta dallama altat,
síri virágok illata ringat,
gyertyafény lobban, füstjele kéklik,
Temető kertje, magány békés itt.
|
|
 M
Hazám, te drága oltalom,
várfalad gyenge, ferde már -
mi ez a lázas borzalom,
minek az árnya erre jár? |
|
 M
Koccanunk, mint a pohár a pohárnak,
de botlásomból kisegít a lábad,
a mai nap a tegnapit beérte,
s még nem lassul az iramodás lépte. |
|
 M
A kezelőben,
Pupillatágítás volt.
Műtét, délután. |
|
 M
Álom és az ébrenlét között
remeg az éjszaka,
mit látok a csillagok fölött
ritmuszavar lét szava... |
|
Csak, hogy tudd:
a vers el tudja húzni a függönyt...
és lefekszik.
|
|
 M
Jó őseim, halottaim,
hát üljetek le körbe,
kezdjünk az éjfél hangjain
az idők énekébe! |
|
 M
Tisztes polgár, de mű rajta
Minden: arcszín, haj, fogak;
Kérdés, válasz, ha ő adja,
Éppen olyan hamisak… |
|
 M
Álom-szárnyunk röppen estétől reggelig,
tollunkból "kortárs-báj" valódit reppenik. -
Ránk kacsingat túlról más planéta-halom,
lájkoltam lelkünket; szavam szívvel adom. |
|
 M
Míg heversz, küzdve a szennyel a porban,
s gyötrött tested neked se kell már tovább,
tétován indul a lelked is, óh, jaj,
de képtelen elhagyni még otthonát; |
|
 M
A forradalmárt játssza el,
de túl piciny a test,
csak hordótetőt érhet el,
ha szavalni nem rest. |
|
 M
Elindulsz az újért, új reményt keresel,
találsz kórót, szajkót, ki vissza felesel,
varjú vigyorog a fán, mondja kár,
visszafordulnál, de nincs hová. |
|
 M
Láttam veled alkonyt a hegyekben.
Napnyugtát a gyönyörű tengerben. |
|
 M
A Nap szuronyai végigpusztítanak rajtunk
a Föld és az Ég között,
kimerültem az annyira sok szerelemtől. |
|
 M
Hömpölygő tömegek
özönlenek,
gyerekek, öregek,
éhesek, szegények, |
|
 M
A Nap még boldogan ragyog,
ahogy egy őszi táncba fog,
villódzik milliónyi kar,
gyönyörű sugaraival, |
|
 M
Soha ne mond, hogy soha,
mert nem tudhatod soha,
mikor dob mentő övet feléd a sors. |
|
 M
A lélek is küzd, kavarog benne a jó és a szépség,
De külhatások érik, irányítják, mi mind fékség.
Visz előre a HIT, REMÉNY és SZERETET.
Egy van… becsüljük meg ezt a rövid életet. |
|
 M
ősz barangol a színek csodás színpadán
szélben reszkető, lombjától díszített fán |
|
 M
ajkad ajkamon
bizsergőn izgató
vágyédes hajnalon
étvágyunk mohó |
|
Félholdba árnyalt arcívét látva,
szívdobogva nem gyönyörködöm többé.
Egóján a meghittség morzsája
is, régen, játszva tömörödött röggé. |
|
 M
Agymosottnak nincs hazája,
Bólogat sok hazugságra. |
|
 V
Messze jártam éjjel, a koromsötéttel
elém-hullt csillagod sírodnál meghajolt -
ráfújt a szememre, s néztem a tiéddel
... átlényegült írisz lámpáddal láttatott.
|
|
 H
Kutyáimmal játszom,
oly boldog a lelkem,
két kis árva kutya volt,
aki senkinek sem kellett. |
|
 H
Sötétkék a hajnali ég,
hunyorognak a város fényei,
zajosan ébred az élet.
Dübörög a közlekedés,
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
