|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 H
Szerelmem, a pipacsok beszínezték a földet,
a természet piros, és nagy a tűz körülöttünk,
mélyen érezhető mikor a szél dúdol,
talán kellemesebben játszanak a pillangók. |
|
 H
Már akadozik a tekintetem,
vajúdó döntés feszíti lelkem,
bár lehetne zökkenőmentesen
az egészen már csak úgy túl lennem... |
|
 H
Önbizalmad van!
Versíró tudásod, van!
Poétacsillag!
|
|
 H
Gyönyörű holdsugár, ragyog fenn az égen,
talán még az éjjel, eljöhetsz te értem.
Könnycseppként az érzést, szívedben rejtetted,
egy parányi gyertyaláng reményét vesztetted. |
|
 H
A napfénytől fürdetett víz partján állok,
és a vízi tündérek táncát álmodom,
bájosak, mosolygósak, elbűvölnek,
zöld leveleket hordanak deréköveiken.
|
|
 H
Azt hittem, hogy ez a mai zápor
elmos mindent a tegnapi rosszból,
tiszta égbolt, néhány bárányfelhő
látványától jókedvem is megnő.
|
|
 H
Ágak között bú lapul,
könnye szomjas útra hull.
Lopva leskel - úgy figyel,
bágyadt testtel bújik el.
|
|
 H
Üres az agyam!
szivacs a ködben…
- s még ott sem látszik! –
betűözönben
|
|
 H
madár fészkel fenyőfámon
körbe napnak fénye ragyog
szellőtől lebbenő ágon
csőrével „tyü-tyü-tyü” csacsog |
|
 H
előttem toll, üres papírlapok,
agyam fészkében szép gondolatok.
|
|
 H
Anyám, ha bántott és szidott
aprónyi, rosszkölök koromban,
lelkéből tarisznyát adott,
hogy induljak világgá nyomban, |
|
 H
Keserv öntötte el a szívemet,
De utálom én ezt a harcteret.
|
|
 H
Nem hagyom, hogy könnyeidet öntsed,
lesz még újra hidd el fény Neked,
ne legyen a szíveden egy lőtt seb
nem hagyom, hogy fájjon életed!
|
|
 H
Szemvillanás volt… Szó – egyetlenegy csak,
És meghaltam, nem ismertek reám.
Nem óhajtok mást, semmi mást magamnak:
Szeretni téged, csókolni csupán.
|
|
 H
Nyugszik a nap
Szemén kalap.
Csipog a hold,
Vidám kobold.
|
|
 V
Ébred a hajnal, Múzsa kél,
telik a vászon, lágy a szél;
festeni áldás, élvezet,
szeretni kell az életet. |
|
 V
a Tavasz tarkasága
ezernyi színes virága,
fűszeres illatok,
trillázó madarak dala |
|
 V
Magamba fordulok, mint
felcsavart szőnyeg,
bensőmből bomlanak vad
neuron szörnyek; |
|
 V
Még nem is ismertük egymást,
mikor odajöttél hozzám
és azt mondtad nekem :
"a szemed, a szemed!" |
|
 V
Csodák közül a legszebb vagy, te lét.
Tehozzád képest minden más – egy nulla.
Ha nyílna módom rája itt elég,
Feltámadnék bizonnyal százszor újra. |
|
 MM
Olvasom művét sorba mind,
Dumas pere-t és a Dumas fil-t,
de, jaj, szívembe mégse fér
se Dumas fil, se Dumas pere. |
|
 MM
Elbújnak a hangok, eláll a szél,
A sötét… csendben, magának zenél.
|
|
 MM
Csak ölik egymást. Egy se szöszmötöl,
az Istenüknek ugyanannyit érnek,
legyen túlélés, vagy halál az érdek,
csak vergődnek, míg vérmeleg az öl. |
|
 MM
Hangulatom dalban,
dalban mondom el,
elsuttogom halkan,
szerelmes leszel...
|
|
 MM
Mit is kívánhatnék; csak jobb jövőt,
tisztábbat, szebbet, jobban működőt!
Sokkal kevesebb hamis cselszövőt,
igazabb, bölcs-tanító eljövőt! |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 13. csütörtök,
Ipoly napja van.
Holnap Marcell napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
