|
 Vendég: 48
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Dalát nem dalolja,
némán sem dúdolja.
A szél megérint,
fázom odakint. |
|
 M
Zúg a vihar, félrevert harang dacára,
Senki nem figyel a segélyes szavára.
Már nincs erőm szólni, csak állok, mint vitéz
Aki vesztes csata után, csak áll és néz. |
|
 M
A hősök halottak.
Eszmékért harcoltak
a hálátlan világ haláluk után
hőssé avatja őket, a halálba menetelőket. |
|
 M
Ha kétségbe taszít, gyötör a fájdalom,
zokogd el panaszod erős vállamon. |
|
 M
Húz a szív örök örvénye,
az odaadás törvénye.
Ne legyen másik önkénye,
csakis a közös kötvénye! |
|
 H
Kezek, sápadtak… Shalimár… szerelmem…
Hol vagytok most? Bűbájtok kit varázsol?
A kéjek útján kit visztek helyettem,
Hogy gyötörjétek őt a búcsúzáskor? |
|
 H
Oly jól mutatsz a szétbontott hajaddal ...
melleimhez simuló lángok,
és oly jól mutat, mikor kontyba tűzöd,
imádni valóan magába hordja a nyári cseresznye illatát. |
|
 V
Szeretnék boldog lenni,
Mindenkit csak szeretni.
Szeretni, mint a rózsát,
Napnak fénylő sugarát. |
|
 V
Járom az utam, hegyek-völgyek, folyók vannak előttem,
Ijesztő a perspektíva… nem tudom, hogy honnan jöttem…
Fáradtan járok az utamon, most hegyek állnak előttem,
A túloldalán meg, gondolom ott lesz, síkos, lejtős völgyem. |
|
 V
Ordító orchidea köpi képembe,
nem gondoztam őt, szégyen ült a lényembe,
tán megbocsájt, s belekerül egy évembe,
hogy újra nyugodtan ülhetek székembe... |
|
 M
Hopp, csapra bort és csapra sört,
járjuk mi is a táncot,
és százszor is köszönjük meg,
hogy elvitte a fináncot.
|
|
 M
Táncolnak a tavaszi szőke sugarak
átszövik a horizontot a fénylő sugárszálak
dallamok lebegnek a kert felett
finoman ölelik ébredő lelkünket |
|
 M
Időnként fölröppen
egy ricsajozó
szürke verébsereg, |
|
 Gy.
Tarka pillangó száll
virágról - virágra,
oly gyönyörű a szárnya
és a csapongása. |
|
 Gy.
Hogy sírtok vagy nevettek,
nekem az olyan mindegy,
ha terített asztalához hív,
és hellyel kínál majd az Isten.
|
|
 Gy.
...nem számolom, hogy hányadszorra hiszem,
nem tudom, hogy hogyan, hol és mikor,
de túl rongyos reményen és hitetlen hiten
egy eltévedt darabka csillagpor |
|
 H
Van pár liget, van pár bokor,
ahova így-úgy tartozol,
van pár dallam, meg egy gitár,
meg annyi minden, ami fáj,
|
|
 V
Érzékeny a lelked húrja,
érzem, mikor pengetem
könnyezel, a könnyed súlya
fájdalmat üt szívemen |
|
 V
Ha vén leszel, s lebillen ősz fejed
a kandalló tűzénél, vedd elő
e könyvet, olvasd, s ábrándozz, minő
mély árnyú, gyöngéd volt tekinteted.
|
|
 V
Ócska, vén buszunk, az Idő
Néha rohan,
Máskor áll, |
|
 V
Ott áll a középen, a Tündér réten,
Ezernyi csudás virágtüneményben,
Dallam hanggal, hívsz közeledbe,
Bársony érintéssel, ölelsz meg engem, |
|
 V
Nyuszi bujkál, feje tele,
Szeme azúr színtől pezseg,
Itt a húsvét, szíve remeg,
Sok dolga van, s lesz elege! |
|
 V
Szédűlt diabolókkal tetemre hívás,
vagabund totemoszlopok világok között.
Mártírok, kurtizánok, sarlatánok, sírás.
Az apokalipszis lovasa cédának öltözött. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 13. csütörtök,
Ipoly napja van.
Holnap Marcell napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
