|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Ha azt hiszed, minden igaz, amit hallasz.
Ha azt hiszed, minden igaz, amit lát két szemed.
Ha azt hiszed, a leírt szó nem csalfa,
Hazugsággal töltöd tele eszed és lelked. |
|
 V
Üdvözöllek ismét Ősz!
Tudtam, hogy megint eljössz…
Te nélküled élet úgysem lehet,
Utánad jön… a hideg kikelet... |
|
 V
Bár tudnék százszor szebben írni
Vagy sok pénzt más zsebébe tenni
Oda is adhatnám könnyen szívemet
Vagy ha kérnék,adnám a lelkemet |
|
 V
Tengerré vált köröttem az idő,
s míg vitorláim vásznát foltozom,
távolodik a tavaszi mező,
előttem sótlan homály hegyorom.
|
|
 V
Fortyog a hazugság,
az kevesek tudják,
akik kijelölték
a pokloknak útját.
|
|
 H
Duna vízén hullám illan,
aranyszőre napnak csillan,
s míg ága-boga világol,
békesség jön ég szavától. |
|
 H
Szembogaram, mint a bársony;
farkam, hogyha megcsóválom,
ne félj tőlem, majd meglátod,
vagyok igaz, jó barátod, |
|
 H
Csak a hajnal hallja nesztelen léptedet,
a Napot friss kávé illatával kelted.
Suttogod a nevem, én kábultan nézlek,
szendergő álmomból valóságba lépek.
|
|
 H
álmomban szén-cinkék
csontjaival fütök |
|
 H
Patakparton, fűzfa oly magányos,
lombja, fészkét rejti daloló madárnak.
Trillázása betölti a hajnal csendjét,
jelzi a közelgő Napfelkeltét.
|
|
 H
Kék borral a völgybéli menekülő, árnyékos kocsmában ...
maradj Szerelmem, hogy elszántan még egyszer koccintsunk,
mert Terád és a borra van még pénzem.
Maradj, hogy elűzzük szomorúságunkat,
|
|
 H
Felnézett a lány az égre,
hol ragyogtak a csillagok -
én kedvesem, ott boldog vagy,
míg fényedtől itt szám vacog. |
|
 H
Locsogás, fecsegés, mindenki mondja a magáét.
Senki sem érti, mit beszél a másik.
A zöldséges közben méri a portékát:
Öntől egy ezres, öntől uram ezerhétszáz.
|
|
 V
Megoldottam Gabi barátommal a helyi interrnetgondomat,
Már van rendesen Nálam is világháló,
De jó! |
|
 V
Mikor lelkedben üvölt a fájdalom,
Hang nem tud kijönni ajkadon.
Mert úgysincs szó elég,
Mely hűen tükrözné szíved keservét.
|
|
 V
Hol rejtezel te Angyal, mutasd arcod,
ma hangod úgy vígasztal!
Éneked andalít, álmokat facsar szívembe,
simogatom tested, becézlek,szólok hozzád. |
|
 V
Hajnalom pírja színpompában feldereng,
Csodálatos pillanatokban csobogó létem tengere.
Áldott minden rezdülés, mit lelkem dédelget,
Őszbe fonta halk szavát fák tajtékán fényesen. |
|
 V
Fázós őszi reggelem
egy nyári emlékhez vezet..
Terel mint juhász a nyájt,
játszik is, mint a szél a fán. |
|
 V
Szerelem csak játék,
Bennem jó a szándék.
Szembe kötőst játszunk, |
|
 V
Ugyanaz, mint akkor, nyolcévesen,
ugyanaz a víz, a rózsa utáni vágy,
a test hajlongása,
csóktól való megriadás, álomból ébredés, |
|
 V
Álmomban a végtelen, nagy-erdőben tévelygek,
Közben meg úgy érzem, hogy tárgya vagyok mételynek…
A remény utolsó fénye is kicsúszott kezeim közül,
De nem számít, tévelygek tovább az éjben rendületlenül. |
|
 V
Tehén kellene,
amit folyton fejhetek.
Nem lenne gondom.
|
|
 V
Nem sírok én, csak az eső csorog arcomom.
Ahol sírok, azt Te nem láthatod.
Szívem, csordultig tele bánattal,
az sír néha, ha már nem bírja.
|
|
 V
Ó kivagy Te? Aki ilyen hatással van rám.
Talán egy angyal, mely a földre tévedt, s itt maradt.
Igen írtad, fiatal korodban vakítóan csábító voltál.
Lábnyomodban több tucat csókra éhes férfi kereste szerelmed. |
|
 V
Fura világban ébren álmodok,
gyanús, itt nincsenek akadályok.
Foltok tűnnek el egy perc alatt,
helyettem tabletta mosogat |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 15. szombat,
Mária napja van.
Holnap Ábrahám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
