|
Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
M
Még zöld a táj,
még várva vár,
nyugalma tán
nekünk kijár! |
|
M
Ekkor az ég alján
végig cikázik egy villám.
Ezzel megadva a jelet
melyet még ezer követ |
|
M
A lúdból tollam, nem gyárt maszatot, tintapacát
és gondolatom próbálja felvenni ritmusát
annak, amit néktek akarok, kívánok írni,
hátha szíveteket nagyon megörvendezteti... |
|
M
A költő lelke oly' érzékeny,
feszülten figyel és vár,
a verse gyermeke, szépsége
szívében él még a nyár...
|
|
M
Igen, a dér amire gondolok.
a fehér lepedő elő volt készítve az esésnek,
mely elárulta remegését bármelyik asszonynak,
ha melleiken simultak a férfi kezek, |
|
M
Írnám a levelem, itt áll már készen
papír, toll. és én csak annyit mondhatok
szerelmem, csak szépséged sorolhatom,
s hogy Nap hevénél forróbb most a vérem. |
|
H
Állj egyenesen és légy büszke,
kövesd eszményeidet,
soha ne feledd gyökereidet,
légy elégedett a természet adta lehetőségeiddel |
|
H
"Hol tartózkodsz, ha tél, ha hó van?"
Verébhez így a macska.
"Itt meg ottan, száz bokorban",
Felelt tüstént a csacska. |
|
Gy.
Szép volna,ha velem
boldog lehetnél,s
rám mindig sugárzó
boldogsággal nevetnél.
|
|
Gy.
Deres faágra
Lobbanó napsütés tűz!
Zúzmara csöpög. |
|
H
Sohasem a holt anyag,
De mindig a Lélek,
|
|
H
Dalol bennem mosolyod,
testem szemüvegén át,
mint kincsásó aranyát,
őrzőm boldog dallamát.
|
|
H
Ó Isten, ki fölötte állsz minden rossznak,
hívnak a meggyötörtek legfőbb támasznak
verssel, s hitemmel váltanám meg hazámat,
hisz' ragyog szívemben, versben az imádat
|
|
H
Még nem láttam a csodás fényt,
melyről mások beszélnek,
ha egyszer megszűnik a lét
majd angyalok zenélnek?
|
|
V
Úgy összegabalyodtunk,
már nem tudom ki vagy Te
és ki lettem én. |
|
V
A jövő rejtély, de boldog a jelen
Szemedben csillan a szerelem,
Talán egy könnycsepp is megjelent
Lényedet szeretet öleli át,
Vigyázd, őrizd e csodát !
|
|
V
Csak örömmel, sőt körömmel,
elesten is vödörrel,
sosem elég a Versközel,
napot, éjjelt átölel! |
|
V
Csak egy halvány mosoly,
amit küldök Feléd,
mert elszomorítasz,
hogy nem lettél enyém. |
|
V
Cél nélkül vándorlónak talán békésen nyájas az arca,
De, ha ránézel orcájára, gonosz vigyor ülhet rajta.
Éjszaka a párnámon, éber lelkem oly’ bús, bánatos,
Mindenek cikáznak az agyamba… bolond gondolatos.
|
|
V
A fénylő Vénusz ránk szórja csillagporát.
Összefont veled egy láthatatlan fonál.
Remegve ízlelgetjük a csók mézes italát.
Cseppenként élvezzük a rég várt csodát.
|
|
H
Fájdalmakról írni sokkal könnyebb,
akkor is, ha fikció a kép,
könnyeid csak hullnak, s meggyötörnek
halott lennél, egyszerű, de szép! |
|
H
Pislogva nézem kocsma vendégeit,
míg iszom borom az ivó szegletben
és most elmerengek az embereken
kik élet gondját, italba temetik |
|
H
Ha elveszek az álomban és a napsütésben,
ha önmagam még egyszer elfeledem,
nagy a világ ... nagy a világ ...
még egy kicsit várok, |
|
H
Kerületünk kocsmásodik,
Lassan minden sarkon egy,
Romos házak udvarain
Hajnalig a buli megy. |
|
M
Kavicsokat szedek,
ahol a kis patak ered,
ahol egykor sétáltam veled. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 16. vasárnap, Ábrahám napja van. Holnap Jácint napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|