|
 Vendég: 62
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Eddig legalább két sarokig, messzire láttál,
Már mostanra szemüveg kell, hogy kétháznyit lássál.
Még egyszer van, ki szervez osztály találkozót,
Gyereked elvisz, hogy ne add elő csoszogót. |
|
 V
Születtem, bár nem akartam,
sorscsatáimat megvívtam.
Kaptam, adtam is sebeket,
megbocsátok mindenkinek. |
|
 V
Az imádság;
- kóstolás, -
az íze
mindenkinek más. |
|
 V
Messze-messze ment
égi lelkem,s
keresve-kerestelek
fényszerelmem.
|
|
 V
Látod szívem,már megint elmegyek,
elvisznek magukkal a sötét fellegek
Valahol megunnak, rögtön ledobnak
Úttalan utakon ők tovább rohannak |
|
 H
Szívem lángol, úgy világol!
éjfélkor a napsütésben, átlátszóra mázol.
Minden búnak gyötrelmére, feltámad a lélek,
új értelmet nyertek, rég halott reménynek. |
|
 H
Ne engedd, hogy elveszítselek,
a sötétség hangját hallom idebent,
lassan leszáll a szomorú este,
egyedül, magányosan alszom el,
|
|
 H
Borostyánba költöztetem lelkem,
mondd csak, az majd így is kell Neked?
Felfutok a szívedig, ha kéred,
csak boldog lehessek én Véled
|
|
 V
Elszalasztott napok,évek
múltba veszett szép
remények. |
|
 V
Hazudik-e az,
aki nem ismeri az igazságot,
hazudik-e az,
aki nem mondja ki, amit gondol, |
|
 V
Talán, nem vagyok útban
feleslegesen
a helyet sem foglalom? |
|
 MM
Jobb kezed leszek jobb kezed helyett
Amiben tudok hát mindenben segítek
Meg simogatom majd,elfáradt arcodat
Lecsókolom róla,a keserű könnyeidet
|
|
 MM
Az autó erősen csoszogva fékezett…
Gumija vert az aszfalt résekbe ékeket…
|
|
 H
Bántalmazza feleségét, kedvesét,
ki talán gyermeküket is megszülte,
van ilyen férfi ó, mondd, nem is kevés,
a feleség meg csak tűrte-és tűrte? |
|
 V
Fura egy álmom volt - megviselt;
egy sziklára kúsztam éjszaka,
nem hatott rám már az ész szava,
vágyaim láza ott élni mert.
|
|
 V
Borítsunk fátylat múltunkra,
ismerjük meg egymást újra.
Ígérd meg, nem leszel durva,
engem sem látsz dúlva-fúlva. |
|
 V
Kél tavasz lelkemben
Kietlen szívemben
Természet emeli fejét
Szórja ragyogását |
|
 V
Jött-e szemedre az álom
Feküdvén a szalmazsákon?
Álmodtál-e szépet rajta,
Mikor már nem anyád karja |
|
 V
Egy ébredező, mély lila csoda,
ahogy rügyet pattint az orgona,
és friss pamacsot simogat a fény
a zöldbe mártott fenyők ághegyén, |
|
 V
Most itt állok magamban,
a földbe taposva.
Segítő férfi-kéz nem kell,
felállok erőmbe kapaszkodva. |
|
 V
Sokat szenved a vándorkomédiás.
Rázza őt a rossz utakon döcögő szekér.
Nappal koplal, este nincs vacsorázás,
Fáradt, mire szénapadlásra felér. |
|
 V
Természet varázsa,
szívemnek vágyálma,
megpihenek lomboknak
hűsítő árnyában. |
|
 H
Ezerszer megkérdem, miért nem vagy már velem?
angyalszárnyon szálló, hófehér kedvesem!
Álmatlan éjszakákon, várakoztam reád,
de nem jöttél el értem, átok hullott reám.
|
|
 H
Tavasszal mindig újrakezdünk
Hitet, Reményt és Életet;
A sátán legyen pesszimista,
Élni csak örömben lehet.
|
|
 H
Ott látok egy barna Macit,
igyekszik a málnásba,
mellette van két kis bocs is,
málnaszem a szájába.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 17. hétfő,
Jácint napja van.
Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
