|
Vendég: 47
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
M
Üde zöld lesz minden,
és csupa virág, egy csodás
illat az egész Világ,
csokorba kötve Néked adom át. |
|
V
Jött egy kósza pillanat,
s rám találtál egy perc alatt
nem értem, mitől e vonzalom,
szívemet kérdezem, mert nem tudom. |
|
V
Nem kérdeztek, de bőven
Volt csók, és add alább,
Reggelre ébredően
Utaztak is tovább. |
|
V
Szeretném, hogy egy ellopott pillanat legyek,
mikor az öreg Cronos nagy körmeivel belém kapaszkodik,
szétszórt szálain az időnek. |
|
V
Süvöltő-jéghideg, metsző északi szél,
fázom és didergek, vacogok oly rég.
Nélkülded megfagyok, csak benned bízhatok,
délről jövő meleg szél, ha megkéred, itt vacog. |
|
V
A kék tavasz-szépe
zöld fű között terem.
Kék ibolya a természet része,
csokorba kötve kedvelem
|
|
V
Övék a végtelen nyár,
minek tüze szemükben
fényesen lobog, |
|
Gy.
Mindenki saját sorsa kovácsa,
Utólag, hiába volt tűz hőfoka.
Fiatalság bohóság, de ellenség,
Mert arra sarkall, hogy önérzetesség. |
|
Gy.
Beszélgetek a vadgalambal,
ki párját várva, búsan búg.
Ne búsulj, te kismadárka
hogy elment a párod, |
|
Gy.
Visszatért az álmom,
az örök boldogságról
hogyan kell élni
mit kell tenni
a boldogságért ? |
|
Gy.
Megvallom az éjszakának,
megsúgom a csendnek,
már nem szégyellem vágyaimat,
kimondom, szeretlek! |
|
H
Az óra pereg,
Az eső nagy cseppekben szemereg,
Hallgatnak az egek,
Áldozat közeleg.
|
|
H
Léted léptei nyomán a tavasz érkezik életembe,
mind közelebb merészkedik, lábujjhegyen oson felém,
már egészen közel van, érzem leheletét vállamon
hátulról egyszercsak átölel és csókot lehel tarkómra |
|
H
Lelked árnyékában elbújtatod az eget,
benne megpihentetsz örökkön engem
ott minden tiszta, a pillanatok melegek,
arany derűje bevirágozza lelkem.
|
|
V
Fürdetlek a fényben,
ragyogj kedvesen
sziporkázz e létben
örök kedvesem.
|
|
V
Derült égből repült felém a boldogság,
váratlan érkezett, mint villámcsapás.
Érzem az élet ragyogó dallamát,
élvezem a jelent, szeretem a mát. |
|
V
Néked kérnék csókot,szerelmet,
s hogy feledj léti bánatot és
tűnjön el éltedből,mi szívednek
árthatott! |
|
V
Ó, itt fentről minden más!
Közelebb köröznek a varjak
Hűs szellővel szárnysuhogás,
már nem folyik vérem, ha marnak...
|
|
V
Lelkem falán, szétkent gondpaca foltok,
Mivé lesz haza, mikor már nem itt lakok… |
|
V
Amíg lehet,őrzöm szerelmedet
Amíg lehet,addig Veled leszek
Amíg lehet,vigyázok majd Rád
Amíg lehet,addig úgy szeretlek |
|
V
Az ajtók elé húzott boltozat volt,
fönt falazatlan - ott járt be a mennybolt,
a spájzot, kamrát hosszallotta össze,
egy padlásjáró szorult még a közbe, |
|
V
Hullámzó esthajnal kacsintó árnyékában sétálok veled
Számolatlan csillagzatok ezer zabolátlan képe alatt:
Lépteinktől kattogó számlapján a mindenségnek szít szelet
Lábnyomainkba gyűlten az összes esővíz-forma pillanat. |
|
V
Suhogva integetnek hattyúszárnyak,
az utolsó lebukó napsugárnak.
Mellém telepszik halkan a nyugalom,
szívem dobbanását lelassítom. |
|
H
Azt mondták, üljek itt nyugton
és mindjárt nagyon szép leszek
jött hozzám menten egy néni
és kérte, ne forgassam a fejem. |
|
H
Szőke-szép hajában, gyönyörűszép fodrok,
bájos mosolyában, megannyi jó dolog.
Szívében tisztaság, álmában mennyország,
csak hitében gyarló ő, mert nem csak Ő a világ. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 17. hétfő, Jácint napja van. Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|