|
Vendég: 80
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
M
Nem tud örömet szerezni,
Aki nem mutatja ki,
Pedig része lenne életnek,
Látni, érezni, hogy szeretnek. |
|
M
most szórja széjjel megfrissült színét,
a százszorszép, a nefelejtsnyi kék,
és elsőt szippant sok gyümölcsvirág,
friss levegőért nyújtóznak a fák, |
|
M
Siess, ne késs, átok bűnhalmaz testeden!
Tisztítsd a szíved, - rablelked is szemeted! |
|
H
Itt születtem én, ezen a tájon
az alföldi nagy rónaságon,
hol parasztnak földje a becsület,
rajta a búza úgy áll, mint feszület!
|
|
H
Az évekkel – kár nevetned! –
Báj, szeretet elenyészik,
S ami Palkóval történt itt,
Egyszer véled is megeshet.
|
|
H
Huszonkét éve…
Még most sem hiszem,
És az Időt
Hiába kergetem.
|
|
H
Hányszor járok még így,
és hányszor éled még
hányszor gázolok térdig
ott, hol nincsen már remény...
|
|
H
A fenyők alatt, az öreg fenyők alatt,
világítanak apró szentjánosbogarak,
a nyár különös teremtményei,
mint apró csillag villódzik valamennyi. |
|
MM
Te, ki az élet fejedelme vagy,
engedd virulni a virágokat.
Hints rájuk éltető vizet,
napfényt és meleget. |
|
Gy.
De hol a menyasszony hadd lássam,
leesett, majd tátva maradt szájam.
Bemutatom neked "arámat" Richardot.
Vele kötök ma házasságot. |
|
Gy.
Törött, színes bogár a
bizalom. Zúzva, de élve,
pincékből kiszabadulva
vár az utam a fénybe |
|
MM
Kis ág virága
Nyílik szobámra
Fehér szirmai
Ide beragyognak
|
|
MM
De, jut eszembe, egy helyen mégis van,
A színházban a színpadon, ott biz’ van!
Ott előre megírva, megvalósulnak álmok,
Kultúrában gondolkodók ezért oda vágyók…
|
|
MM
Kintre zártan most a március melege hiteti el,
Hogy a tél lányainak hideg árnya messze tűzben ég; |
|
MM
Elnémul a madárdal, ha eljön az este,
beleolvadnak a színek a szürkületbe.
Csillag-fény nem világít, elfogyott a Hold,
a Földre terül a fekete égi sírbolt. |
|
H
A barnákból – elegem van!
Úgy döntöttem, az idén
Ismét szőkék kék szemébe
Kacsintgatok bele én! |
|
M
ölelj, míg lüktet ereimben a vér,
sikolyom halk sóhajjá szelídül,
szép szemed rám nevet, gyönyör a lét |
|
M
Mi már szembe ülünk az Ősszel,
egy gondolattal gyorsítsd szívemben az égést,
kétértelműség tárul, buta közönnyel,
érezzek aggódást, csöppnyi féltést, |
|
M
Szőke, szép hajában, hullámos mennyország,
csillog a szemében, tündöklés, királyság.
Viharzó tengeren, rengeteg félelem,
békességre váltott, a fuldokló érzelem. |
|
M
Segít néked mindig
embernek maradni,
hogy az élet rögös
útján végig tudj haladni. |
|
M
Értünk cseng a harang szava,
gonosz világ, szállj magadba!
Hátha mégis megmaradna
az ember mint élő csoda. |
|
Gy.
Könnyek gyűlnek
Az érzelmek túlcsordulnak
Könnyek elerednek
Lelkek is könnyebbülnek |
|
Gy.
Fogalmad sincs róla, milyen gyönyörű vagy, igaz?
Pedig vadvirágba öltözött sarjadó tavasz
Minden ártatlan szépsége koronáz,
|
|
Gy.
A hegyek- völgyek és a vadvizek,
Ez mind a természet, mit szeretek.
Vadakat látni és bogarakat,
Megfigyelni a sok madarakat. |
|
Gy.
Hallom hangod,
ahogy elköszöntél.
Itt maradt hiányod.
Messze vitt, elsodort a szél. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 17. hétfő, Jácint napja van. Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|