|
 Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Maros medrében
kagyló araszol némán
tiszta vízben él. |
|
 V
Ha élnél még , - tudnám
az életed evés - ivásnál
fontosabb, életed életünkért
nagy ár; s a konyhai rabság
önkéntes mostohaság!
|
|
 V
Alszik mindenki,
Barát, ismerős,
Jó volt Veletek,
Tervezni szép jövőt! |
|
 V
nincs más csak a álom és az is képlékeny
álmodok mert álmodni szeretek
mint kréta az aszfalton kopik az égen
múlnak hosszú hónapok és hetek |
|
 V
ha a napunk a létsíkot
kíséri
Veled szedem a harmatot
's megszépít |
|
 H
Oh, mond, kérlek,
Mit akarsz tőlem,
Szavaid szívből jönnek,
Netán ez is csak egy vicced, |
|
 H
Szárnya szegett madárként röpködök,
életemben nem is kecsegtetett
forró vágy, s elkerültek gyönyörök
mi másnak volt legtermészetesebb, |
|
 M
A napsugár villódzva szövi
álmát szemeim előtt
papírlap árnyain
remegve |
|
 M
Még bennem élsz, igaz már nem lángolón,
csak csendes parázsként, lázas szunnyadón, |
|
 V
Nézzétek, mint vágtat ám
Lánglovag a kapun által
csont-sovány, rozzant lován,
oldalán egy tűzlétrával! |
|
 V
Sártestem visszavágyik a földbe
Szellő lelkem a magas egekbe
Hazájától messze szakadt vándor
Atyjához tér, már pihenni vágyott |
|
 H
Ezzel még tartozom,
Ahogy remegő kézzel a tollat fogom,
Bocsánatot kérek,
Mert amit tettem... vétek...
|
|
 Gy.
Büszkén vártam virágomat, hogy kinyiljon ma reggel,
de szirmait most elhullajtja forró szenvedéllyel.
Szerelmemnek húrjai is úgy porladnak most szét,
ahogyan a virágokat szétdobálja a rét.. |
|
 V
Az őszi szél fájón fázósan sóhajt
fel a szürke, és sivár tájakon
és közben a megritkult sárga lombok
zizegnek félig csupasz ágakon
|
|
 V
gondolataim fövenyén fekszem
nesztelen-illanó képmozaik
cikázva oldódik emlékké |
|
 H
Közelgő éjnek
halk tücsökzenéjére
felébred a csend
|
|
 H
A lenge napfény
buja lombok közt bujkál
titkot világít
|
|
 H
Itt élni ajándék nekem, benne
megvan Mindenem : otthonom,
férjem, családom , gyermekem .
A kálvinista Róma az Életem! |
|
 MM
Fent szellő. Lent fűszál.
Fent egy kéklő tollpihe száll... |
|
 M
Tűzmadár vagyok, üldözött,
repkedve ég és Föld között,
veszélyes létem kedvelem,
kihívás lángló’ életem. |
|
 M
Keresem a boldogságot
A Földkerekségen,
Megyek, jövök mindenfelé,
Mégsem lelém meg, |
|
 M
Visszatérsz egyszer
vállamra hajtod fejed.
Szemünkbe ködképként fények
borzongása csap fel. |
|
 V
Valamire várnak, nem mozdulnak a rezzenések
Álmot sem sző már a "Senki" egy új világról
Tegnap még remélte, hogy távolban érik a jó |
|
 H
Milliónyi csoda, s egy kis félelem
egy utolsó morzsa, nézi két szemem,
mennyit ér az élet, mondd csak el nekem
az, hogy mitől félek? Nem leszel velem!
|
|
 H
Nyárt idéző őszi hétfő;
Vén, kedélyes fellegnéző
Napsugár -
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 20. csütörtök,
Alkotmány ünnep, István napja van.
Holnap Sámuel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
