|
 Vendég: 93
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 MM
Szél vetkőzteti
A zúzmara lepte fát |
|
 V
Most könnyes szemmel elbúcsúzom,
De hűséget így is egy életre fogadom,
Mindig szeretni foglak Egyetlen Szerelmem,
Elengedlek, mert jövődet így megmentem.
|
|
 Gy
Homokba dugom fejem,
Mert nem áll szóba velem.
Jövőt akarok szépet,
Olyat mi bennem élhet. |
|
 Gy
Ha eljöttél, felvidítottál,
Szép tündérmesékkel ringattál,
Egyszer aztán becsapott a villám
És minden-minden oda lett már! |
|
 V
Ha hirdetnek,legalább írjanak vissza ,
A mérget ne a szegény munkakereső igya,
S ne szálljon el az állástalan agya,
Mert így is sok a baja,
Kilátástalan,bizonytalan az életben maradása! |
|
 V
Sorban álltam gyermekkoromban.
Sorban álltam mikor besoroztak,
Sorban álltam már oly sokszor,
Sorban állok most a templomban. |
|
 MM
Épp elég nekem, mit a sors rám rakott,
Vállamon hordom a nyűgös tegnapot,
A holnap táskája se pille-poggyász.
Belefér oly sok fájdalom, oly sok gyász. |
|
 V
Hol van a tűz, mely úgy tombolt
még szerelmünk hajnalán,
s parázsként izzott ontva perzselő
melegét olyan sok éjszakán?
|
|
 V
Magas fenyőn madárkórus
ott lakik a fürge mókus.
A magasban van a fészke
senki sem jut közelébe. |
|
 V
Ásított a vén hold unalmában,
szökik tőle már a csitri szél.
Tópartra visz engem is a lábam,
bennem egy dal halkan zöngicsél.
|
|
 V
Felöltik a szép ruhákat,
halk zenére táncot járnak hajnalig
Majd egy titkos vezényszóra,
mikor ötöt üt az óra,
az életük eltűnik. |
|
 Gy
Gyönyörbe forduló csendben ragadt szavak,
álltok némán mint lassan bomló gondolat,
szétterjedő ködben sikolyok szállanak,
csontig hatol fájdalom s minden mozdulat. |
|
 V
Szemed íriszében
látom én a jövőt,
csodás életképet,
mesét szövögetőt! |
|
 V
Égi csillag, földi katlan,
Zeng a Ritmus szakadatlan…
|
|
 V
Aranyvasárnap közeleg,
A boltokban ádáz tömeg;
Nyüzsög, vásárol szakadatlan,
Miközben egyre jajveszékel,
|
|
 V
Gyermekként én még szerettem
havat túrtam, szánkót húztam
lábnyomommal lapatyoltam
hóembert is összeraktam.
|
|
 MM
Betegen fekszem ágyamban,
Lázrózsák festik az arcomat,
Legyengültem, fekszem egész nap,
Három takaró alatt is fázom! |
|
 MM
Tudom, hogy itt vagy ... miért hallgatsz ?
Eljöttem, hogy tegyek egy pár virágot,
Hozzak, mint réten a sok pipacs ... árnyékot,
Itt, hol az idő fáj és tátog. |
|
 V
Nem ártottál, csak adtál?
Rosszak közt jó maradtál?
Hűséget el nem hagytál?
Ember voltál, fiam!
|
|
 V
Megvált ágától a
császárfa-levél
mint töpörödött anyóka
kinek a Lét véget ér |
|
 V
Csillagfénnyel vadlovamon lovagolok,
magma mögé söpröm
a földi piszkot,
ha kell
mennydörgéssel fenyegetek, |
|
 V
Vidám vagy most és szertelen!
Képzeletem játszik velem?
Lelkednek kicsiny darabja
nem hallgat most a szavadra
gondolatod nem akarja!
|
|
 V
Nincstelen koldus
kéri a telet:
„hozzon zord fagyot
nem kell kikelet.” |
|
 MM
Betekintett egy hegyi ház
Ablakán egy mázsás alak,
S ezt meglátván elkezdtek
Nyikorogni a házfalak, |
|
 MM
Megszólal a száj; büszke zaj
tör elő, s az ajkak kemények.
Buzog fülekbe a nagy parancs,
s elfogynak a vélemények |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 21. péntek,
Sámuel napja van.
Holnap Menyhért napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
