|
 Vendég: 46
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Már csak múltbafoszladó régi kép,
és fülembe zengő szép regék
őrzik, fakult emlékként őt is,
s szavait szent igék. |
|
 V
Eltüntetek;
Hiányotok fáj, |
|
 V
valami zöldesfehér illat
az avar félreérthetetlen szagával
tűhegynyi gombákkal keveredik
amikor a nap felül a fák hegyére |
|
 V
Itt van Ő, most betoppan e hajnalon,
szívedet add, és ragadd gyorsan karon!
Ő egy gyémánt és magadba zárhatod,
csúf volt a tegnap, szép a ma, s holnapod
szebb lesz vele, ameddig csak akarod!
|
|
 V
Rémséges kis kobold vagyok,
faragott tök mely így is kopott,
mindig csak villogok.
Ijesztgetek, rémisztgetek,
|
|
 V
Ma még csend, és mély gyász
Szívünkbe fájdalmakat hozunk,
S közben a gyertya fényével írjuk
A LÉLEK ÉL, MI ÚJRA TALÁLKOZUNK!
|
|
 V
Töklámpa ég, bekopognak,
minden " kedves, jó szomszédhoz",
aki nem ad csokit érte,
legalább egy üveg sört hoz...
|
|
 V
Az egeknek hímzett talárja
szövődik aranyból,ezüstből.
Kéklő,komor,sötét ruhája
az éjnek homályló fényekből
|
|
 V
Aki felettünk áll, azt hiszi, hogy gazdag?
Rögtön törvényt készít, s bennünket igazgat.
Ha a szabályokban logikát sem látsz már,
nem számít - megkapod "mire rászolgáltál". |
|
 V
Van két tengerimalacunk,
Tőlük biztos,nem hullik ki
Semennyi hajszálunk,
Cukik nagyon, |
|
 V
S lágy könnyű fényben
Halld, egy angyali ének
Messze túl a mennyben
Zokogja, néma dalát.
|
|
 V
Mosolyomra játszik
az égi világ,
a kis Göncöl szekér
a nagy körül ugrál, |
|
 V
Ködfátyolban bolyong
a végtelen csarnoka,
utoljára simít a napfény
selymes bársonya, |
|
 V
Kersztre írni, mily drága üzenet
meghalt, tehát nincs hol kersned
Mint halott szól e kerszten jelekkel
ne olvasd ha életed csupa siker: |
|
 V
A horizont alján mint a nap szép ígérete
Köszönt néhány napsugár kószán eltévedten
Megtörve a párás ködös éjszakát
Fényt terít a hajnal világosodó égalján.
|
|
 V
Jön az ősz, a hideg szél.
Fáról hull a falevél
Mi a nyárról még mesél.
Szép volt csoda álom,
Földre én sose vágyom. |
|
 V
Mondd,
Hogyne lennék boldog,
Mikor nekem szólnak
Dalaid, |
|
 V
Elszálltak a darvak.
Megjöttek a varjak.
Elrepült a gólyapár.
A fákon veréb sereg tanyáz. |
|
 V
autóban ülök
suhannak a fák
rohan a táj
szalad a világ |
|
 V
Amíg kinn éltél a nagyvilágban
az áldott napfényben, pénzt dobálva,
széles volt az út és Te rohantál,
óh' hibáztál az akadályoknál, |
|
 V
Könnytenger hullámzik lábaink alatt,
csak a szomorúság, ami ránk maradt.
Borongós, bús fák alatt pihen meg a halál,
már semmid sem maradt, a végzeted rád talál.
|
|
 V
Teste agyagból tapasztva,
két aprócska ablak - színes írisz-függöny fátyla
sűrű szempillája - rácsként borul rája.
Van még számtalan rés, |
|
 V
fényesebben ragyog
mint valaha,
mert Ő már tud valamit,
|
|
 V
Vérző szívemet, hova rejtsem?
Meddig tart még a fájdalom?
Nem hiszem, a sorsnak megengedem,
Hogy elvegyen tőlem, nem hagyom!
|
|
 V
A túlsó partot alig látom
pára fedi a vizet
ködös
hideg ez a reggel |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 22. szombat,
Menyhért napja van.
Holnap Bence napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
