|
Vendég: 61
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
V
zöldesfehér krizantém illata van a temetőnek
a magány késélesen szeli a testet
hogy robbantott ábraként kezet keresnek
a csontok egy másikba kapaszkodni öreg
|
|
V
Álmaimban bekopogtál,
mosolyogtál csendesen,
leszálltál a mennyből érte
lágyan, mint egy szép zene.
|
|
V
Unalmasan kelepel a háztetőn a gólya,
mostan éppenséggel semmire sincs gondja.
Halkan ébredezik a házban a ház ura,
a tornácon halkan nyávog egy szép macska. |
|
V
Íjadat nem én ajzom fel újra s újra,
Mégis csattan a vessző tompán,
Mellkasomba lyukat fúrva! |
|
V
Hol vagytok tanítóim, régiek?
Tán mennybe emeltek az égiek.
Minden bizonnyal a felhők fölött
Folytatjátok, kis angyalok között |
|
V
örök parancsot a léleknek,
mosolyognék, de tudom mindegy,
agyamban ezer kalapács üti,
ez már elvégeztetett. |
|
V
Nincs elvárás, nincs: akarom,
Nincs ebben semmi fájdalom.
Csak érzés, mely könnyít a lelkeken,
Ha egy felé mennek vállvetve, fegyelmezetten. |
|
V
A vihar messzire került,
Most az illatok versenyeznek erősen,
Mindegyikük úrként maradni szeretne,
A sejtelmes éjjelben. |
|
V
Kitekintve az ablak üvegén
látom, miként a felhők szerte foszlanak,
s ahogyan a Nap szikrázó fénye |
|
V
Ez az alma vándorolna,
ha nem épp egy alma volna
Süni hátán lovagolva,
süni lábon araszolva... |
|
V
Lábaid alá tenném e selymet,
De semmim sincs, csak álmok érnek,
Őket lábad alá tehetem,
Lépj gyengéden, mert rajtuk lépkedsz. |
|
V
vakon vezetni egyetlen kincsem,
-a gondolatom-,
melyet lelkem szakadt,de foltozott mezején
a jövőnek adom. |
|
V
Benned otthonra leltem,
s otthonra leltél bennem. |
|
V
Elmúltak az évek, hajunk is fehér lett
Megtaláltuk egymást sok év után,
De megint jött az őszi szél
És elvitte tőlünk szerelmünk illatát |
|
V
erőt,egészséget,
S minden szépet,
Kellemeset, |
|
V
Hol fekete, hol fehér
négyzeten nyerít a ló,
hiába rohan a futár,
mesterlövész áll a bástyán.
|
|
V
ezerszer búcsúzik
s örökre marad
megtagadja Istent
majd imára fakad |
|
V
Holddal, csillagokkal díszítve eget,
Napot is teremtett, s habos felleget.
Aztán a vizekbe csobbanó halat,
s fel a magos légbe szabad madarat. |
|
V
Még föl se fogtam – hatvan évet éltem,
de belül szinte mi sem változott,
a régi arcom visszahevenyésztem,
csak az tűnt föl, hogy énhozzám kopott.
|
|
V
Akkor is mozdulj meg,
Amikor elfogyott erőd
Ha összeszeded magad,
Újra erőre is kaphatsz.
|
|
MM
Magyar, igen az vagyok én,
annak is teremtett az ég!
Erre nevelt szülém büszkén,
fújhat bármerről is a szél! |
|
MM
Számomra hímzett palást az ég,
Ékítve ezüsttel s arannyal,
Amelyik sötét, fénytelen kék
Félhomállyal s világossággal,
Ezt lábaid elé fektetném. |
|
V
Őszi erdő csendjét
felverik a szél kürtjei,
a fák gyérülő lombfüggönyét
átszúrják a fény tőrei. |
|
MM
Isten olyan, mint a lélek
Amit soha meg nem értek.
Örülök és sírok néha
Értelme nincs talán még ma. |
|
MM
Előttem lebeg,
mint délibáb mosolyod,
simogatnám arcod,
de csak a levegőt markolom. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 22. szombat, Menyhért napja van. Holnap Bence napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|