|
 Vendég: 66
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 MM
Még fénykapuja tárul Keletnek,
tüzes fejét felnyújtva oly szelíd,
vetkőzik a rőt lombú eretnek,
a nyár bérlete lassan letelik.
|
|
 MM
Idő koszorúja a létem,
Mind az, amiben eddig éltem.
Most születnek bennem új vágyak
Téged a csillagok közt látlak. |
|
 MM
Az Istenben bízni:
Nem maradt más esély.
Szívedet kitárni
Életedben ne félj! |
|
 MM
A színe kék volt, mint a kopott mennybolt,
úgy emlékszem, jó nyolcvanliteres volt,
a nyaka szűkült, lent mindegyre tágabb
öblöt mélyült a tartó karikának, |
|
 MM
Kibírtam, ezért élek ma is.
Túléltem a testi-lelki pofonokat.
Nem volt könnyű, de megszoktam.
és nagyon keményre edződtem. |
|
 V
Azonos személyekben
egyszerre is lehetnek
szép testben szörnylelkek,
széplelkű szörnykülsejűek..
|
|
 V
Dönteni kell,
ha döntést hoz élet,mi kényszer,
a felelősséget vállalni,
nem széttárni kezet, |
|
 H
Magában az “előre” vak,
Süket a “fent”, s a “lent”,
Értelmet, rendet, célokat
Csak az Élet teremt. |
|
 V
Elhittem, mert hinni akartam,
kétségeim el is zavartam,
szép voltam és kellettem Neked,
bíztam Benned, ittam szép szavad! |
|
 V
Rózsaszirom oly puha vagy, s oly csodálatos,
mint ölemben a leány, kinek arca varázslatos.
Együtt mentünk vidáman tovább az utunkra,
tudva azt, hogy máshol is ma lányeső hulla!!!! |
|
 V
s akkor majd szeretni foglak. Éppen úgy,
ahogy szeretnél szeretve lenni,
ahogy szeretnél szerelemmel szerelemből
rendületlenül kényeztetve lenni,
|
|
 MM
Péntek délután a vonat,
Indulásra megtelt,
Megyen a nép hazafelé,
Megint egy hét eltelt. |
|
 V
halkan suhan át a szél,
magányos, fáradt bokrokon.
Némán pihennek alélt virágok,
fák lombja levedli zöldjét, |
|
 V
A hét napja miért hét,
mennyi hétből lesz egy év?
Kérdéseknek hosszú sora
válaszol rá az iskola. |
|
 V
Zsákokkal megrakott szekerek jönnek,
Lassan és kerekük nyikorog,
A csordát is hallani bőgni,
Legények a Kraszna vize mellett lépkedve,
|
|
 V
Megértik a szavamat,
Bármiről is van szó,
Csak egy a baj velük,
Hogy alvásuk nem jó! |
|
 M
Legyél boldog,
Bátran mosolyogj,
Még ha nem is így van,
Volt és lesz is a talánban... |
|
 V
Hajnalok ködfátyolát megtörő fénysugárként kutatlak,
bearanyozod létem azúrkék felhőinek fodros szoknyáját,
Szellő fútta hajadon elidőzve játszó harmat cseppje,
csókot lehel,s ragyogó szemeid íriszébe belefeledkezve |
|
 M
Van tán itt ezer náció,
Évezredes mutáció.
Gének pazar medencéje,
Színes világ szelencéje. |
|
 V
Búcsúját éljük a nyárnak.
Vissza-vissza nézve, ismeretlen ízeket ízlelgetve
hajtjuk fejünk az ősz ölébe. |
|
 V
milyen az ég június hajnalán,
milyen menni egy vaddisznó nyomán,
mit mond neked az erdei magány,
s puskaszóra hogy bókol a fácán, – |
|
 V
Éj leple csillagtalan
magányosan fa áll szomorúan ,
a Holdat csalogatja bús lombjára,
hiába minden szemfényvesztés,
|
|
 V
Testem tápláléka vagy, égi manna, éltető erő,
Családtag és szeretet, tisztelet és békehirdető.
Emlékeim őrzője vagy egy-egy karéjra írva,
Mosollyal, s könnyekkel a morzsákra sírva.
|
|
 V
Felnézek rád édes bálvány
gyönyörű haj, szem-szivárvány
csípőd völgye, édes dombok
életemről én lemondok,
|
|
 V
Elmerengve mendegéltem,
bámultam a ritka fákra,
kerestem a madarat,
ki hívott az éjszaka. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 22. szombat,
Menyhért napja van.
Holnap Bence napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
