|
 Vendég: 33
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Hogyha Ő nem lenne nekem,
szomorúság lenne velem,
nem is tudnék élni én úgy,
hogyha Őt nem szerethetem.
|
|
 V
Élvezettel nézegetem a sziklakertet,
csúcsán a pirosból sárga szőrmók kukucskál,
aprócska zöld virág nüánsza mindenen
a csend varázsa körbe ölel, |
|
 V
Gyötört életem peremén
Megkövült sóhaj,gúzsba köti lelkem
Egyetlen érintés nélkül tetted ezt
Nyomot hagyott arcomon |
|
 V
Nap mint nap zuhog
reménytelenül...
A párás lombok alatt
cseresznyeszem ül. |
|
 V
Arc a legtöbbet árulja el rólunk
Hogy milyenek vagyunk, s voltunk.
Nem tudjuk, azt hogy merre tartunk
Mindent elárul az arcunk.
|
|
 V
Shalimar halvány kezét szerettem
Ki fekszik bűbáj alatt,most hol van?
Kit vezetnek gyönyör útján messze,
Mielőtt őket búcsú kínozza? |
|
 V
Tudatom veled,
Hogy tudatom veled. |
|
 M
Ha erre egyszer sor kerül,
kőbe vésett neved alatt
két évszám jelzi:
ember nyugszik e rögök alatt, |
|
 M
Még nem tudhatod,...
csupán csak sejtheted.
Míg van remény,
addig is remélheted! |
|
 H
Segíteni csak annak tudsz, ki engedi,
hogy lényeddel fájó szívéig hatolj,
türelmes légy, kedvességed még sok neki,
csak légy vele, s ha kéri akkor karold.
|
|
 MM
Úgy vágylak, mint lombágak a fényre
Tavaszvárón felfelé tekergőn
Létre tárulva gyöngén, remegőn
Testmagányban sarjadó reménnyel. |
|
 M
emeld a kupádat jó neked a bor is
felrémlik lassan s meztelen a boris
víg kedvedben megcsíped a testét
nem a képes felét kenődik a festék |
|
 M
Kilépünk az éjszakába,
Felnézek a Holdra.
Lágy dallam szól ajkadról,
Csillog szemed a harmattól. |
|
 V
Jöjj el éj, ne késs te vétkes,hamar.
Villant a gyönyör megnyit ajkakat,
Érintéssé válik minden pillanat.
Ha karodban ringatsz, kérlek ringass,ma
|
|
 V
Azúr fodra fogadja be tested
drága gyermek, ha napfény perzseli,
s tomboló nyárban bárányfellegek,
kókadt fa sem nyújt árnyékot neki.
|
|
 MM
Istenhez nyújtom kezeim – tárom
Szívem himbál egy rózsaágon,
Felhasadt mellkasom mögül sóhajt –
Áradva tódul habzó csokra. |
|
 M
Ma napba nézek
ragyog a rét
a víz s a rózsa |
|
 MM
Ölelkeztünk a csönddel,
te meg én.
Bódultan táncolt a lomb
között a fény. |
|
 V
A múlt néha még kísért,
veled töltött idő hiánya,
üresen kongó éjszakából,
a felébredés némasága. |
|
 V
Lesznek állomások melyeken megáll
A vonatra sok ember felszáll
Lesz olyan, ki mellénk leül
Így életünkbe bekerül.
|
|
 MM
Én már csak az idős nagynénit ismertem,
aki egyedül élt az öreg lakásban,
múló emlékei halovány árnyában
amikor hetenként egyszer felkerestem. |
|
 MM
Legjobb gyógyír
A jó hír. |
|
 MM
Mi történt velem?
Nem akarom tovább gondolni
Gondolat vagyok mit ellop az idő
Tudatja néha lelkemmel még megvagyok
Talán egy kicsit élek |
|
 M
Talapzaton elnémult fegyverek
Mementóként; Nézzétek emberek!
Ádáz küzdelem színhelye volt,
Százezrek vére oktalanul folyt. |
|
 M
Kinéztem az ablakon és egy halott
Kis feketerigó kiterített szárnyakkal
Feküdt a pázsiton mozdulatlanul. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 23. vasárnap,
Bence napja van.
Holnap Bertalan napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
