|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 MM
Pereg a perc, szűnni nem tud,és nem vár
mint éji magányos keserű könnyár,
Te és én, törékeny fény,kár,
mint két imbolygó gyertyaláng,
|
|
 MM
Szívem olyan műszer
Mihez mindig tűz kell.
Tűztől ég és lángol,
De csak igaz vágytól.
|
|
 Gy
Egymáshoz simulunk,
az érzésért rajongunk,
a ritmus lázba hoz,
egyre csak vonz és vonz... |
|
 MM
Ott a kéklő lágy térben
lebegve,pihenve tisztúl,
szemem keresztet rajzol
az égre búcsúzóul.
|
|
 MM
Kacér fűszál karcolja hegyesen a hátam
parányi bogár fut végig rajtam bátran
rám hullik néhány kék s fehér szirom
míg az ég felhőit egyedül bámulom. |
|
 MM
Mert enyémek a fehér sziklák,
s végtelen, azúrkék tengerek,
miattam nyílnak a virágok,
s nekem harmatosak reggelek.
|
|
 MM
Még bennem üvölt, csikordul a lét,
szaggatva zúzza átkozott vérem,
szenved az álnok, hörögve éget
és mégis nevetve, lelkem tépi szét! |
|
 M
Mondd, mit ért el gyújtó szavakkal?
Szabadságot, szerelmet várt,
s életét adta harci viharban,
lobogó lángként égve magát… |
|
 MM
A csillagokat elnyelte a Nap,
harmattá olvadt a hajnali dér,
csilingelőn trillázik a rigók kacaja,
az ébredező tavasz langyos reggelén.
|
|
 MM
Felvakkant a porta őrizője:
Hát már nincs egy percnyi nyugalom?
Szeme villog, felborzolva szőre,
légy se pisszen a nagy udvaron! |
|
 MM
gyémántléptű a hajnal
itt hagytál önmagammal
odvas fatörzs a testem
lelkem jégbordás tócsa
hanyatt esem a hóba |
|
 M
Skarlátszín lénye neveket jegyez a légbe,
kőbe vésett napok romos útján
kullog, s vetekszik a kietlen világgal. |
|
 M
Annyira várlak, hogy már fáj!
Karomba zárnálak,
Százszor csókolnálak,
El nem engednélek, |
|
 M
s láng'ló talpamon
a tüzet
titkodul hívod
|
|
 M
Néztél-e az őzre úgy is, mint anyára,
amely a jövendőt szüli a világra,
és közben ízleli a tavasz friss szelét? |
|
 M
Éppen keringőt játszottak,
derekát lágyan átfogtam.
A tangónál elvegyültünk a párok között.
Ám őket már észre sem vettük. |
|
 N
Adok minden kőnek házat,
víznek medret, szemnek tájat,
szögnek deszkát, napnak földet,
világosságot a zöldnek, |
|
 N
amikor megfutom a pályát
nem dagályát lesem apályát
s visszahúzódom mint a tenger
'úgy megyek el, ahogy jöttem' |
|
 N
Mióta nagylány a Zsuzska,
sűrűn látogatja Pista.
Kertjük végén nagy zabasztag.
ahol ketten sűrűn … járnak. |
|
 M
Szobámban
középen áll a ládám,
turkálok rongyok között bokáig
egyedül, árván, állván
|
|
 M
Földanyó újra mosolyog,
kibontja haját,virággal szappanozva
mossa tavaszi lombját, |
|
 M
Évről évre bölcsebb leszel,
Végleg akkor, ha megöregszel.
Elrepül gyorsan az életed,
Elillan, észre sem veszed. |
|
 M
Láttalak ma,igaz távolról |
|
 M
Késik a renyhe tavasz, dideregnek az esteli fények;
Megfagy a víz odakint, mint január idején.
Gyenge a Nap, ki se bújik a tétova, szürke ködökből;
Árva papírgalacsin fázik az út közepén. |
|
 MM
Vörösre festette az ég alját a lemenő nap,
belemászott a fekete felhő hívatlan.
Megdermedt a lég, a lomb csüngött kókadtan,
csak a patak vizének szeme villogott szúrósan,
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 24. hétfő,
Bertalan napja van.
Holnap Lajos, Patrícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
