|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 N
Vedd kezedbe ezt a gyertyát,
Mit neked adok, így Karácsony tájt.
Gyújtsd meg hamar, ne tétovázz,
Szívedbe hadd legyen újra fényár.
|
|
 MM
nem viszlek az erdőbe:
túl sötét van
én se mennék
ott a félelem lapul
|
|
 N
mi lesz veled?
nem foghatom mindig kezed!
talpra kell állni,
az életből,muszáj levizsgázni! |
|
 M
Most aztán mit tegyek?
Mert volt egy balesetem.
Szép szemek megigéztek
Már megint félre léptem.
|
|
 N
Boldogság volt, öröm, keserű gyötrelem,
színes szivárvány az égen,
sziporkázó tűzijáték,
testet-lelket átható ajándék. |
|
 N
Elvesztett józanság
vissza nem tér soha.
Hogyha visszatérnél,
– hiába vágysz oda – |
|
 N
Egy kézfogástól meggyőzöm magam,
a kéznek takaratlan arca van,
kemény, meleg, vagy lágy – tapintható,
határozott, mint mondatban a szó, |
|
 M
Itt állok múlt reménye s foglya:
tiszta szavak kutakodója,
igéket keres a nyelvem -
terelni sorsom szebb mederben. |
|
 M
Gondolj rám,éjjel és nappal.
Gondolj rám,a felkelő nappal.
Gondolj rám,ha fáj a szíved,
Gondolj rám,ha nincs jó kedved. |
|
 N
Majd csend lesz hirtelen,
és
már megint
a saját
csapdámba esem!
|
|
 M
Kérdezem magam ezerszer
Milliószor és még egyszer
Miért zárom lánccal lelkem
Miért állítom meg a szívem |
|
 N
de ha a Nap kisüt kékül az égbolt
áll a szél felhőtlen magányban
mintha két ablakon egyszerre nézném
|
|
 N
Sok emlékünk titkát őrzi,
azért olyan hallgatag,
amit látott mosolyogva
tudom mindent letagad. |
|
 N
Te vagy az én igaz szerelmem.
Féltelek, mint harmatot a réten
Úgy ragyogsz, ahogy gyémánt a fényben.
El nem csókolt csókjaidért élek,
Te vagy a fény az élet nékem. |
|
 Gy
Kifutnék a világból el messzire
Féltő karod meleg ölelésébe
Elbánnék ezernyi átokkal
Csak hogy ott lehessek az álmoddal |
|
 N
nappalokat fogyatkozó Napot
hangom felkúszik a dombok hátán
sziklák combjain barlangodba
sejtelmem vezeti a mozdonyt |
|
 Gy
Elment a tél,
ujjong a tavasz,
fecske nyelven beszél,
verőfényes terasz. |
|
 N
Boldog nyugalomba burkolás,
valahányszor, hozzám érkezel.
Ez már nem lesz soha ,soha más! |
|
 N
simogass édes szerelemmel,
hadd, hogy érezze
mezítelen lelkem,
mily régóta,
s mennyire
szeretsz. |
|
 N
Már odadobná mindenét
reszkető,megtévedt életét,
melyben úrrá lett a rettenet
feszülten várja az éjeket
|
|
 MM
Kaszát fent fejem fölött
és ujjairól lenyalta vérem,
ahogy megrágott és kiköpött
magából, a másik énem!
|
|
 M
Észak elmosódott kontúrjai
épp csak életre kelnek,
derengő sarki-homályban
lebegve |
|
 M
Nem tudom, hogy ki, de suttyomban
Leszakította, túl az Ősz felén,
A kertekből a plakátokat, a sokszínű fák levelén. |
|
 M
Szavaimmal égig emeltelek,
dicsértelek, ábrándoztam veled.
Mit kaptam, gúnyt és kacajt,
nem engem nevettetek. |
|
 M
Valamikor hajdanában
Sétáltak a Tabánban.
Kedvesével járt arra,
átkarolva, andalogva. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
