|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 N
egeket felverő
angyali seregek -
ősi misztérium
hajtja a szekeret
csillagközi úton
|
|
 N
Ott, hol az ösvény fut lefelé
komorló szilfák lombja alatt
pásztorok sípja víg Pánt felidézi
ősi regét susog csöndben az erdő
|
|
 N
Taszítsd a Földet Tartarosz sötét torkába,
Zúzzad szilánkokká a kéken fénylő eget,
Add át életüket a Pusztulás markába,
Ne feledjék soha el a Poszeidón nevet.
|
|
 N
bűvös udvar a szerelem fojtogatja
a Holdat kitátod a szádat kiáltanál
torkodra fagy a távolságba harapsz
mindössze karoddal hadonászol
|
|
 N
szép szavak alatt
jólesően nyújtózik el a papír
és boldog aki ír
|
|
 N
Régi idők emléke dereng fel lelkemben,
várakozás izgalma sejlik fel, szívemben.
Sok-sok csoda, meglepetés, varázslat,
Szüleim által teremtett bűvös káprázat.
|
|
 MM
Úgy sorakoznak szavaim, mint meredt
Tűlevelek tél derekán, dacosan
Didergőn, ágon megülve, alkonyat-
Egyedülre fázón, zöldnászra kelve.
|
|
 Gy
Fák lombja közt élnék veled,
ott mindig szépen süt a Nap,
fentről néznénk, hogy tekereg,
az út, torpan talpak alatt. |
|
 MM
mintha otthon lenne
mintha lenne otthon
hol túlmelegre gyúlnánk
(vagy legalább az őrláng
nem hagyna hűlni) |
|
 N
Közeledik a Karácsony...
szívem telve békével,
elborít a nyugalom,
megteltem szeretettel. |
|
 Gy
fán szeretnék énekelni mint gyermekkoromban
cseresznye fülbevalóval plezúrral térdemen
szeressetek |
|
 Gy
Arcán ezer réteg bársony,
mint szűz, ki csókot adni rest
a megfagyott üvegfákon:
álmát rontja a fagyott est. |
|
 Cs
Vágyik szerelemre, lelkem szép szavakra,
Ölelő karok nyújtotta boldogságra.
S a sors fintora ismételten megtalál,
Mert ki mindezt birtokolja, engem nem lát. |
|
 N
Csak az én szívem fásult,
nem tudok örülni semminek,
messze van a kedvesem,
Ki meggyógyítaná szívemet! |
|
 N
Suttog a fenyves, él a csend,
az égből hópehely kereng.
Zöld-arany fenyőszál-strázsák
csöndben a telet vigyázzák.
|
|
 N
Tűlevél, fúj a szél,
törzsedet sebzi meg
fejsze-hűs, kék acél.
|
|
 Cs
A tavaszt
várod? - a vágy szavára
pirosan pattan
a csók virága.
|
|
 N
Még itt vagyok, mondta halkan,
csak éppen haldoklom.
Kezemet kereste
tétova érintéssel,
Ne félj,
majd üzenek
|
|
 Cs
Szűz hóban lábnyomok,
követem én!
Alattam hó roppan.
Ezüstfehér |
|
 Cs
különc módjára - a mai blues band,
s fújhatja nekidőlve: a lúzer!
Szép ez, vagy közönséges? - Azt ki tudja?
|
|
 N
Locs is igen sokat locsog, pletykálkodó buta száj.
Ahogy beszél csak úgy fröcsög, mint a latyak szerteszét.
Okoskodik, villogtatja mások előtt az eszét.
Ha végre egy kis hó hullik és a földet elfedi.
Felolvasztja! Ne szánkózzon, Julcsi, Jancsi, Kis Peti. |
|
 N
Tehozzád elvezet
járatlan-járt utam,
mert vágyom testedet
becézni untalan.
|
|
 N
minden volt diákomnak lelkemben van egy hely
ettől lettem én magam egy nagy tanterem,
amelyben csak irodalom órát tartok,
így szépítjük közösen a világot.
|
|
 N
És már gyűlölöm a közelgő karácsonyt,
Mert tudom azt: egyedül vagyok és leszek,
Felvonom a bánattól sötét éjbársonyt,
Csendben sírva álmatlan álomba veszek, |
|
 N
Lovas nemzet vagyunk,
Betyár világ van nálunk.
Meglovasították a pénzemet,
Maradt a sok hitelem. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
