|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 N
A szemedben már csak egy könnycsepp maradt.
Arcodat eltakarja a homály,
Megállnál, de nem tudod hol a határ.
|
|
 N
Korahajnalon Falka vonított.
– Még, még, újra hát! –
Lábunk bozótban nem hagyja jegyét,
jól látó szemünknek sem számít sötét,
hallja meg mindenki most az üvöltést!
Még, még… – újra hát! |
|
 N
Lelkünk titokban a másikéra vágyik,
csak így tudnánk, együtt megpihenni.
De nyugalom-burkunkba nincs már lehetőség,
nem tudunk már oda visszamenni
|
|
 N
Boróka bokor tövében
Alszik egy alig ember,
Boróka pálinkát ivott
Ezért haza nem jutott.
|
|
 N
Milyen a hó alatt
megsüllyedt világ ?
Szökött titkok őrzik
elmúlt villanások
fekete dobozát.
|
|
 Cs
tudom hogy élsz
mégis tárgyak testvére vagy
út melyre lábujjhegyen lép a vándor:
föl ne verje
|
|
 Cs
Eljött a pillanat, figyelmes köszöntő vár rád,
Ünnepeljük ditső neved neked is Árpád.
|
|
 Cs
December végén szeretet
öleli át a gyereket…
Belül hallunk egy halk hívást:
fogadjuk be a Messiást
|
|
 Cs
Csodás világ! Álom-e vagy sem?
Magamhoz öleltem Kedvesem!
Érintésétől éledt a vágy!
Sima tenyér. Mint selyem. Lágy. |
|
 N
Éhező madárkák
várnak új adagot.
Terített asztallal
fogadjuk vendégül
sok magot szórjunk ki,
jóságunk jeléül.
|
|
 N
No, már csak úgy kelletlenül
nézett a nap a földre le.
Vöröslő képpel elmerül,
a nyárfasor takarja be. |
|
 N
Már jobb,
múlik az átok.
A tavasz
visszalopja magát a szívembe,
lassan megnyugvást hoz.
|
|
 H
Megnyíló szívvel, szeretettel
köszöntsön rád karácsony éj.
Legyen vidám, boldog az ember!
Az élet szép! Nem kell, hogy félj!
|
|
 N
Jeges csókot fagyaszt, ráncos homlokomra,
a dértől vacogó decemberi éjjel,
de tudom, hogy tavasz lesz, tavasz lesz egyszer,
mert ez a szerelem, nem múlhat csak így el...
|
|
 N
Örök domb mögött
kiirtott fák között,
épülnek csicsa tanyák. |
|
 MM
Metsző, hideg szélben
tétován álldogálsz,
nem vár rád senki,
mint évek óta már. |
|
 Gy
Az udvarunkon, a házunktól nem is oly messze,
Egy birsalmafa virágzott minden évben,
S virágait a kék ég felé meresztette szépen. |
|
 Gy
Évek vesznek a múlt sötétjébe,
A halak még úsznak az élet tengerében,
Az ember pusztít és élvezi,
És a végén Istent kérdezi: |
|
 Gy
Szerelmed sóvárgom,
boldogság zamata kong üres perceimbe,
álmokkal tűzdelt szívem bársonyát most nem érinted. |
|
 N
Hogyne fájna ez nekem
Nem vagy soha már velem.
Múltunk szép volt és vidám
Így a szívem nem kíván.
|
|
 N
Olyan csendes minden,
mintha paplant
dobott volna valaki a tájra.
Mint egy puha párna, |
|
 N
Kicsi ház a falu szélén,
Egy szőke kislány ott lakott,
Vig dalomra nyitogatott,
Egy pislákoló ablakot. |
|
Fenyőfán gyertya lángja, reménykedve táncol,
Karácsony a legmeghittebb ünnep a világon,
Összehozza a családot, kik távolabb élnek,
Éjben szálló áhítattal, ma mind hazatérnek.
|
|
 N
kékkel, sárgával és zölddel,
tökéletes élettel kecsegtet,
még akkor is,
ha
hazugságnak tűnik minden.
|
|
 N
Ne tűnj tova te éj!
Maradj puha pamlagom alatt,
rám fonódó, hamvas testedben,
a piros húsú szenvedély. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
