|
Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
N
Kisvárda, hol a fényt megláttam hajdan,
Szülővárosom ma szebb, mint álmaimban.
Rovom az utcáit, az embereket nézem,
Mindennapi gond ül némelyek szemében.
|
|
Cs
Göcsörtös,barna testükkel az égre
nyújtóznak csupaszon a fák.
A levelek ágaikat mind elhagyták
széllel táncolva hulltak le a földre. |
|
N
holtágak csendjében
fénybe öltözöm,
emléked elmosó
ősi vízözön
eltemet.
|
|
N
El kéne búcsúznom egyenként a fáktól,
el a madaraktól, a sok kis bogártól,
s itt hagyni közöttük örökre a szívem,
hogy az emléküket megőrizzem híven... |
|
H
téli erdőn hósapka,
csipkés jégcsap csüng rajta.
|
|
H
uccu
inni
kelepelek |
|
MM
Egy roppant vérszomjas hóhérbárdot fentek a nyakamra,
Kikopott kötélen húztak fel a kétlábú bitóra,
Három csapás a gyilkos karddal, és lehullott a fejem,
Négyszer verték ki robosztus furkóval lágy agyvelejem
|
|
MM
- Ki jászolban született a hideg szalmán...
Az állatok lélegzete melengette December haván.
|
|
MM
Ki szembejön velünk az utcán
elcsapja rólunk mind fejét.
Hisz néki ez csak furcsa látvány,
egy kellemetlen semmiség.
|
|
MM
Esik.
Monoton
a fülembe dörömböl
az élet
|
|
M
„Tiszteletem (vagy nem?)!„
Ember kérlek, vedd magadra
Még ha nem gatyád és nemi is inged
Sértődést el ne feledd, |
|
M
Lehullt tömérdek vén levél,
A sok fa már telel,
Fájós derékkal jár a Nap,
S az Idő elszelel. |
|
M
Kívánom,hogy álmod örömmel legyen teljes és szép,
kívánom,hogy ébredésed fénylőn legyen tiszta és kék,
aranyló fénnyel süssön le rád
a vakítóan fénylő napsugár! |
|
N
Mégis egyedül te vagy az érdekes,
hiszen rólad álmodom minden éjjel,
néha haraggal, néha pedig kéjjel.
Ezért hiszem azt, hogy ez nem végleges.
|
|
N
a szív kapuját kórházi ágyra tárni
már nincs a lepedőn elköltözött
vére kamrádba öltözött
pitvarát a sokk elől bezárni
|
|
MM
Hangyás zagyvaságok gügyögve gyötörnek,
gyébetűs göngyöleg gyöngyfűzére ragyog,
gyermeteg gógyival gyűlnek a göröngyök,
rímgyártó becsvágyak nagybetege vagyok.
|
|
N
Erős vagyok ma, de holnap bosszúálló lélek,
Inkább szaladj most el tőlem,
Szikrázok... s gyenge vagyok férjem.
Ó Jutkám... Te vagy a legkedvesebb lényem. |
|
N
De csak ha egyszer is szellő lennék,
Érted mindent feladnék,
Eldobnám szabad, végtelen életem,
És elhinném örök de fájó végzetem. |
|
M
Hajnalban,
ha pirkad keleten,
szirmaim érzik
jelened.
|
|
M
Mát vajúdó bíbor hajnal
Csodás álmokat megbontó
Közelítesz vörös hajjal
Csillagok fényét kioltó |
|
M
Amit a fagy meghagyott,
a Napocska kinyitott.
Tele a kert krizanténnal,
szebbnél-szebben pompázóval. |
|
M
Mit nekem csillag égi vagy földi lét,
Ha nem érzem szemed csillag delejét.
Minek a csillag, a Nap, az élet
Talán csak egy mosolyodért élek. |
|
M
Érett búzakalász testünk -
hamar malomba kerülünk. |
|
Cs
Mosolyogni már nem tudok – ezt elvetted tőlem,
Szürkülő életem monoton-meneten élem,
|
|
Cs
ködkásás alkonyt vedlenek a fák
a kert csak szűköl
házfal s a kapu abroncsa közé szorulva
- sötét van -
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd, Lajos, Patrícia napja van. Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|