|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 H
Sárga levél hull a földre
Sétálok a temetőbe.
Édesapám, édesanyám
Nem gondoltok ti már én rám. |
|
 N
Életed értünk volt,
Köszönhessük újra,
Maradj soká velünk
Kezed felénk nyújtva. |
|
 Gy
Valahol otthagytam önmagam.
Egy sárga kapualjban. Egy szerelem,
s két könny között tűnődő lányt.
Kinek büszke lépteit félve nézte a
hold, szelídségre intve őt. |
|
 N
Még jó, hogy nem terveztem hosszú távra,
hogy nem vettünk együtt lakást,
hogy nincs közös gyerek,
hogy nem fizettünk be egzotikus útra, |
|
 N
A vonat hazavisz
nekem még dolgom lesz
ha most nem alszom el,
tudom, minden jobb lesz. |
|
 N
Félek, egyszer majd mégis szégyenlem
s talán majd tagadom vehemensen,
hogy szívemen még mindig viselem,
ottfelejtett kabátként, nevedet. |
|
 MM
Otthonra üres szavakat küldök,
Szégyenlem, hogy könnyezve ülök.
Fáj a gondolat, fáj az élet is,
A reményben hiszek is, meg nem is. |
|
 Gy
Elnyűtt idő cafatjaiba öltözöm
Magányos órák bugyraiba költözöm
Gúnyos percek simogatnak végig
Úgy szeretnék szállni fel az égig! |
|
 Cs
mellette
hálóból szőtte börtönét
egy pók őrizte,
|
|
 Cs
Fényből jövő
Fénybe szálló
Lélekvivő
Léleklátó |
|
 MM
Csontvázat találtak az avar alatt
Utána semmi nyom nem maradt.
Egyre rejtélyesebb lett ez az eset.
Amikor a csontvázakat kiemelték.
|
|
 MM
Fújj te szél, vidd szavunk a mennybe
Fel, egészen kapuján túlra,
Mindannyian készülődünk
Lassan, oda a fényes útra. |
|
 MM
Szétestem,de mindig összeraknak
szétrágott papírlapon
a tollvonás csak henyél,
eddig azt hittem értem az irodalmat
|
|
 MM
Lenyugszik a nap,
rád borul az éj.
De van ki rád vigyáz,
így hát sose félj.
|
|
 MM
Halott virágok a halott világnak,
sápadtra mossa a könny az orcámat.
Temető mélyén gyertyafény lobban,
árva lelkemben emlék kél halkan.
|
|
 MM
A Margitsziget zöld fái alatt sétálok,
magaba szívom a vágyó,szép illatot...
hisz minden élet úgy érzem, én vagyok...
mert általad kaptam egy élő holnapot!
|
|
 N
Isten veled hazai part!
Eltűnsz a víz mögött.
Éji szél sír, sirály sikolt,
A vad hullám üvölt.
|
|
 N
Fekete ruhában gyászolnak
fehér hóban toporognak
fázik lábuk, kezük, fülük,
s arcukon a könny megfagyott
|
|
 Gy
A szeret-kötelékek
átisznak, mint a méreg,
szakíthatatlan vágy lesz
a dobogásnyi mágnes, |
|
 Gy
boszorkányság mesterségem,
lovagolok seprűnyélen,
elrejtőzöm, ha keresnek,
más alakban jelenek meg. |
|
 Gy
Amikor újra körülölel karod
Hozzád bújok, és ott maradok
Csak tarts közelebb magadhoz, mint bármikor előtte
Te hozzám tartozol, örökre. |
|
 Gy
Ma már jellemző : szép hazánkban
gondot jelent az olvasás!
Regény és vers mind olvasatlan,
sarokba vágott alkotás. |
|
 Gy
Ötven felé nyikorog az elme,
fejre kerülhet ezüst korona,
morcosan nézel magaddal szembe,
lelked tükre látja élt korodat. |
|
 MM
Már nem bánom!
Magamat nem szánom,
csak Téged,
mert Téged a saját egód eléget.
|
|
 MM
Szorítottad kezem,
mint aki zuhan…
Pedig csak felfelé néztünk.
Azért hoztál ide, mert tudod :
szeretem a tornyokat.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
