|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 MM
Ablakomon ki tekint be most?
Falevél, felhők, kóbor macskák
A párkányra a szél idehord
Halott reményt és bogárcsordát.
|
|
 MM
Az égi hold
Míg párat moccan,
S egy vasmadár kiold,
Fénysebesen kirobban.
|
|
 MM
Csodás kertben járok,
hol ölelnek, körbevesznek az illatok, puha virágok.
Pillantásomat a Rózsa ragyogása ejti rabul,
Mely vörös színben pompázik. |
|
 N
S a tiszta forrásomat beszennyezem,
Így szomjan halok,
Csak add vissza látásomat Istenem,
Hogy utadról le ne térjek. |
|
 N
Szemeid kék íriszét most nem láthatom,
hosszú, fekete pilláid rabul ejtették.
Hamvas bőröd fiatalságát
játékos pír lengi át, |
|
 N
Fájó sebeimre gyógyító balzsamom
Kökény éjszakában megváltó csillagom
Sivár voltomban sugárzó reményem
Te vagy a minden, a legdrágább kincsem.
|
|
 N
Még el sem kezdődött
s te már feladtad
De én süket voltam és vak
nem hittem árulásodat |
|
 N
Seprűjét, mit régen lopott,
Megunta, hisz ütött-kopott.
Meg is hajlott már a nyele,
Röpüljön a fene vele!
|
|
 N
Ott is van még sok tennivaló
Dolgos kézzel kigyomlálható.
Mert ha gaz befészkeli magát
A gyomírtó akkor nem használ. |
|
 N
"s szemem lehunytam, rád gondoltam, az emlék még megfog,
/míg a kávé előttem kihűl - valahol a múlt is elpárolog/"
|
|
 N
Szégyen és gyalázat, csak lapít mindenki?
Magyarból felelni mégsem áll ki senki!
Húzza be a nyakát, esve már kétségbe,
Súgná már társának: „Állj ki te elébe!”
|
|
 N
Sorsom lehúz a mélybe,
Mely utólért végre.
Megállt az idő kereke.
Nem futok már semerre. |
|
 N
Pedig ott vannak
és
várják,
hogy elmédben,
naponta
meggyújtsd egy gyertya lángját
|
|
 N
Bálványra van szükségük az embereknek,
akit maguk fölé emelnek,
akitől félni kell, akit tisztelhetnek,
akit ezért nem szeretnek.
|
|
 V
Mosoly, mely szívem mélyéről fakad,
Tekintetemben megtalálod önmagad,
Érzéseim, tiszta szerelmem irántad,
benne égő, forró, beteljesült vágyak. |
|
 Gy.
Szakad a lelkem...ezer érzőideg szakad több darabra
s mállik bele a Semmibe...s hal bele a fájdalomba... |
|
 Gy
Süket fülekre lel - A jaj kiáltás.
Mára a pénz hatalma elvakít. |
|
 Gy
Ó, hát nem gyönyörű, ahogyan sír az óceán?
Keserű könnyei végtelen vizekké gyűlnek, |
|
 Gy.
Arcom, bajuszom megmosom,
és altatóm dorombolom.
Elégedetten alszom el,
a nap csak nékem kelt ma fel! |
|
 N
égszemed az ablak szavad a rács
ha ölembe kaplak sziromhullás
elringatlak mint mesés éjek
ablakod nagy engedj hogy beférjek |
|
 N
Ötvennégy éve
A bálvány ledőlt,
Az elfojtott erő felszínre tört,
A lánctalp dúlta útra
|
|
 N
Piszkeéréskor ültél mellém,
nem ragyogott szebben a Nap,
nem száguldtak csillagok az égen,
az emberek körülöttünk egykedvűen ültek, |
|
 N
Egy elhagyott faluban
feljajdult a falovam.
Gyalult hasa falába
felcsúszott a falába. |
|
 Gy.
Én csak én vagyok
de ha súgod: Maradj kérlek!
szótfogadok. |
|
 Cs
Fátyla a télnek
fehéren borul lélek
halk magányára |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
