|
Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Gy
A némaság a legszebb
Így hajnalban párás a kép
Levegőben forog az idő |
|
Gy
Nevetés hulláma terjedjen szerteszét,
s törje meg a világ nyöszörgő, halk neszét.
Használja az ember hasznára az eszét, |
|
H
Álmokat kergetünk,erről szól életünk,
Ha egyre találunk,csalódottak leszünk.
Szívünk összeszorul ,mert kezünkből kihull,
Egy álom színes cserepe . |
|
H
Úgy volt csak szép minden reggel,
hogyha együtt ébredünk fel!
Mit álmodtál, elmeséled.
Békéseket, tiszta szépet.
|
|
H
Sárga homokdagály a város fölé kúszik,
szürke kőrengeteg fedelén megpihen,
a sivatag hajóján lustán ringatózik,
s megágyaz magának a tüsszögő tüdőben. |
|
H
Lasszóval fog majd üstököst
Az űrcowboy-futam,
S a Jupiter gázgömbje is
Kert lesz hamarosan.
|
|
H
üllői út mit őriz egy kis falut
amelyre csápjait fonta a város
és fákat látott árnyasat az út
most már a levegő is káros
|
|
Gy
Égett szívem régen, éreztem sok szépet
Reményeknek halvány jele sokszor szívet tépett
Vágytam a szép szóra, ölelésre, csókra |
|
Gy
Nyugodni tért a Nap
Hálóköntösként rózsaszín
Eget vont maga után |
|
M
Hajnal hasad,nap felkel,
édes álom,ne hagyj el. |
|
M
Fekete emberek szomorú éneke:
benne van életük gyötrő szenvedése.
Szemük könnytől csillogó homályos,
szívük vérzik - dal nélkül magányos.
|
|
M
Dombjaid nekem a szentföld!
Istentől való ajándék.
Templom vagy, áhitat játék,
ki testemen új életet költ. |
|
M
akkor változtattad meg az egész életem
jégtömbből kiszabadítottál,újra megalkottál
lelkembe,szívembe,testembe életet sóhajtottál
édes átkot,szerelmet,vágyat varázsoltál |
|
M
Csak nyomd be!...és történjen bármi...
Talán még Bastet békél a gombolyaggal
|
|
M
Apró pici mécses égett a szobában,
de nem azért jöttem, hogy őt megcsodáljam.
Apró, kicsi láng volt, vöröslő ruhában,
Nem figyeltem én rá, szinte meg se láttam. |
|
M
Ez az út az élet útja,
Együtt megyünk többre, futja.
Fogjuk mindig egymás kezét,
Csillapítjuk szívünk hevét.
|
|
M
Sírva kotkodácsolnak a tyúkok.
Mert ez a sors vár rájuk holnap.
|
|
M
tejfehér felhőkből
szivárog az este |
|
H
Látom az arcod és
nem tudom megérinteni.
Nyujtom a kezem, de
nem érem el a Tiéd.
|
|
H
Egyre több patak siet vele!
A víz már nem csendes,csacsogó,
Mérgesen ,sárosan rohanó!
Hatalmasan áradó,
|
|
H
Izzó emléked,mint a Napkorong
forró tüze, éget s vágyat ont...
|
|
M
Kezdetben járták a tavat
Apró-cseprő ebihalak.
Ahogy szépen telt az idő,
Ebihalnak négy lába nő. |
|
M
nem maradt más csak
salak
és bőven termő telek |
|
M
bennem bennünk ha felnyitja szemét a vágy
megébred vonagló reggelek nyújtózásaiban
s a takaró felesleges nem korlátoz hogy meddig
|
|
M
Amíg a csillagok lenéznek odafentről,
Mindig vezet egy ösvény
A jövőbe; |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd, Lajos, Patrícia napja van. Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|