|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Fáradt nyarunk vad vihara
Nyugalom ostora,
Csúf pocsolyában haldokol
Az út felvert pora.
|
|
 M
ha sötétben félnék görbült szájú kisgyerek
fütyülnék és énekelnék perelnék veled
vagy horkolnék nyitott szájjal
száradnék az aszállyal |
|
 M
Nyugalmat hint a tér az alkony-rámájára,
vágyakozó felhők merengnek a végtelen
sodrásában. Emlékképek szunnyadó ablaka
alatt por-avart vesz hátára a langyos szellő.
|
|
 Cs
Lelked hídján vezettél engem
Csillagot loptál két szemembe
Balzsamot kentél fájó sebemre
pihentető álmot szórtál éjelemre. |
|
 M
A tatárjárás után a kunokkal együtt.
a Zagyva mellett találtak szálláshelyet.
Az általuk benépesített területet
ma is Jászságnak nevezzük. |
|
 Cs
Szerelmem vak
Vad és határtalan
Szerelmes vagyok
Tagadhatatlan !
|
|
 M
Veri az ablakot az eső,
Szivemben turkál a szerető, |
|
 M
Az én anyám az egész világé volt,
és úgy ölelt, mint földemet az égbolt,
a szívem fáradt, kezem is remeg,
de amíg ő él - hadd legyek gyerek. |
|
 M
törleszkedik mert jó neki cicám
ölbe kéredzkedik hinném szerelmesen
pedig csak öl-meleget kíván
szeme lehúnyva míg a tányérom lesem |
|
 M
Magam se tudom, mit tegyek
Amikor éppen énekelek.
Madár se tudja, mit dalol
Vagy csak én nem akarom |
|
 Cs
Sok náluk az olcsó áru,
Sok a hamisítvány,
Ami legtöbbször nem is rossz,
Sőt nem is oly hitvány. |
|
 Cs
Minden nap százszor elhallgatnám,hogy
SZERETLEK, örülök, ha egyszer hallom Tőled! |
|
 V
Csillagok fényében szenvedély övezi testemet,
Hű szívemben remény sugara karcolta nevedet,
Ölelő karjaidat kitárja felém a végtelen,
Te vagy az életem, vezess egy örök életen! |
|
 Cs
Bűvös gyöngy kékje
szikrát vet, meghasad, mint
fagyott tó lékje.
|
|
 Cs
Ha majd a hajnal földereng
a rétre vékony pára ül.
Félálomban egy pitypalatty
szól félénken a fű közül.
|
|
 M
A letört gally fent látható,
S a vesztett végtagok,
Mintha még lennének,
Olyanok... |
|
 Cs
A napban látom tekinteted!
A holdban is a szemed nevet!
A szikrázó égről tekintesz,
s a csillagok is mind a szemed! |
|
 Cs
Parkban egy padon ülve,
élményekben elmerülve,
emlékektől menekülve,
múltadon szomorkodni
miért kell Neked?
|
|
 Cs
Összehajló fák alatt lassul a fény
Arcodra gyűrődnek az est árnyai
Szivárványba zárlak, lelkem szálait
Rád gombolyítom, nem szabadulsz még.
|
|
 Cs
Amennyire a kishal a tengerben ficánkol,
|
|
 Cs
Oly messze vagy, mégis hallom szavad,
ahogy tudom,
ha felhő rejti is a Hold ugyanott halad.
|
|
 Cs
Becsaptál. Lehet,
még nevetsz is magadban. |
|
 Gy
Elvonultak a nagy felhők,
Bár még kicsit szemerkél,
Átment felettünk a vihar,
Most már alig fúj a szél. |
|
 Gy
Elbúcsúztál tőlem, régen
Isten tudja miért,
De nem tudtalak feledni téged,
Míg e érzés kísért.
|
|
 Cs
Sutba dobnám végre reményvesztett kedvem,
Dalolnék én vígan, boldog önfeledten,
Tüzes nótát zengne régi lantom húrja.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
