|
Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Gy
Az éjjel a Hold ezüstös sugarában,
Csendben kivirágoztak az orgonák.
|
|
Gy
Valaki táncol... csenden odafenn.
Még most sem nyugszik,
kell a szent kehely! |
|
Gy
Pár perccel múlt szombat éjfél,
Nilka is jó éjt kíván,
Szép álmokat mindenkinek,
Ezen forró éjszakán. |
|
Gy
Szeretem a kék szemedet,
Cakkos szádat, ha rám nevet,
Szeretem a mosolyodat,
Ha kivillan fehér fogad! |
|
Gy
Egykor zölden a magosban,
ma tipródva föld alatt viszem
tovább változó életünk. |
|
H
Bankom, bankom mond meg nékem, |
|
Gy
Szín-foltokon lebben ecset,
festi az égi zenitet, -
áramlik rezgő levegő, |
|
Gy
De most itt vagy, s a hamu felparázslott,
tüzet fogott bennem a hunyó érzelem.
Szemed igéző fénye elvarázsolt,
s fellángolt bennem a Szerelem. |
|
Gy
Írok, míg tehetem,
míg hagynak, míg szabad,
míg lelkem kis kertjében
teremnek a szavak, |
|
Gy
szántok is, vetek is,
neked is, nekem is,
s mint nyalka legények,
kenyéren elélek. |
|
H
mikor már behajtod
s a kilincs és zárja kattan
a bírónőt ülve hagyod
magadnál magasabb |
|
H
Volt egyszer, hol, hol nem, régen,
Oly szépen tán, mint mesében,
Fülbemászó dallam ébredt,
Bűvös varázserő éledt,
|
|
H
Narancs, fehér és rózsaszín
a vén festő, mit égre rak.
Palettáján, a Vermeerin,
örvénylő, izzó lángra kap.
|
|
H
A te szemed a tenger
melybe csókol az ég
néha sötét és elnyel
mint fénynek ízét a mély.
|
|
H
Magamban állok
Semmit sem látok
Hol vagy most és
Merre jártál?
|
|
H
Mint egy tizenkilenc éve világra jöttem,
A bennem lévő reményeket megölte,
De hálával tölt el,
Ha TE megölelsz,
|
|
H
Szívem kitölti a szomorúság
egyedül a szobámban ülve, |
|
H
Valami volt még mit mondani akartam,
Sokszor elkezdtem, de mindíg nagy volt a zaj.
Próbáltam jelezni, rossz irányba tartunk,
Aztán már késő volt és megtörtént a baj.
|
|
Gy
Csak elmúló álmot, egy bús káprázatot,
Fájó emlékeket, törött vágy-darabot.
Hogy szép lesz majd neked, vagy bosszús és rideg.
Egyvalamin múlhat, hogy mit őriz szíved.
|
|
Gy
Maros parti fák közt
szellő is halkan járt,
|
|
M
Lassan már magamra maradok.
Öregszem, az ifjúság elhagyott. |
|
M
És láttalak álmomban, te voltál,
Sebekre tengeri sót kanalaztál,
De szeret az ég, s elhordják majd a termeszek-
Vékony jégréteg alatt támasztom annak a talpát, akt szeretek. |
|
M
Gyertya lángja világít csendesen
romantikus sejtelmes fényjelet
a viasz lassan csordogál...
összegyűlik a tartó oldalán. |
|
H
Évek,vagy évszázadok múltak már,
hogy érkezésed becsapódó meteorként
zúzta szét létezésem elszigetelt Kozmoszát
s a magány sivatagának kráterében
|
|
Cs
Háborúk idején a vezérbe
Nergál kegyetlen lelke költözött.
Aki látta, félelmében reszketett,
és üldözővé vált az üldözött.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd, Lajos, Patrícia napja van. Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|