|
Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Sz
És felhagyok minden reménnyel,
A legutolsó veteménnyel,
Még csatlakozok hozzátok,
Hátha áldást hoz reátok, |
|
Sz
Egyedül fekszem,s ugyanúgy ébredek
már rég egybefolynak a napok,s az éjjelek.
A barátaim elhagytak,gyűrűm feltörte az ujjamat,
már csak Te maradtál nekem. De nagyon,nagyon messze vagy. |
|
Sz
Bárki is vagy légy önmagad
Vágyad, ha nagy oldd meg magad.
Mindég légy hű önmagadhoz
Az, gondot neked nem okoz.
|
|
Sz
mézeskalács ház
boszi lapátot nyaldos
Jancsi és Julis
* |
|
Sz
Hamuszürke fűzágon barnulna heves tavasz,
De hiába: a fájdalom bennem s benned havaz.
Keresném veled együtt az elveszett múltat,
De látod te is, a konok hiány belőlünk múlat.
|
|
Sz
Szerdán még meglátogattalak.
Ágyad mellett ülve,
Az értelem morzsáit kereste tekintetedben szemem.
Közben Te, lányomnak néztél, s kérdezgettél, mikorra várom gyermekem.
|
|
Sz
Mennem kell, hogy hová, még nem tudom,
Egyedül indulok céltalan utamon.
Sötétedik, minden csendes, hűvös van, fázom,
Hogy utam merre vezet, magam sem látom. |
|
Sz
Látjuk,ahogy a fény játszik
az árnyal.Bebúj szemünk mögé,
hogy e világ látomását mutassa.
De csalfa!Ne higgy neki!
|
|
Sz
A feketekávé illata felélénkített,
S hogy minden tökéletes legyen... cigarettáztam.
Füstjét a szám karikázta,
Figyelve a szétfoszló formákat, |
|
Sz
Elhagyva a partot
Konstantin térre fel,
kéttornyú székesegyház, lelkekre ügyel.
|
|
Sz
Már nem sír a lelkem betegesen,
emésztő vágyak nem bilincselnek,
fás arccal lógok a kereveten, -
futó kalandok se kilincselnek.
|
|
Gy
Le-sújtó tekintettel alkonyul fölém az ég,
Le-het, lélegzek egy-két kínkeserves percig még,
|
|
Gy
Csak néz szerelmesen, talán elmosolyodik,
majd táncra kell a Nap vörösen izzó sugarával,
s a nyitott ablakon, mint könnyű tündér, tovalibben
|
|
Gy
De ha jön az este,
lehunyom a szememm.
S máris jönnek az álmok.
|
|
Gy
Hiszek egy erőben
A szeretet tisztaságában
E szép kötelékben
Ennek békítő hatalmában
|
|
G
Azt álmodtam,éltem
a magánytól nem féltem
Szárnyaltam vizek felett
a bánatom útközben elveszett
|
|
Z
Ez biztos, hogy nem kell.
Kakas ebből ki nem kel.
Ebből lesz majd a tyúkanyó.
A többi meg rántottának való. |
|
Gy
Kegyetlen az élet,
mert a vége halál.
Akkor kell elmenni,
amikor megtalál. |
|
Gy
Már hetek óta nem süt ki a nap,
úgy lóg a felhő, mint egy rongydarab, |
|
M
Pislogsz vörösen az este sötétjében,
hívó tűz-szemed magával ragad.
Lelkem ringatózik pihekönnyű légben.
Szenvedélyem őselemből fakad!
|
|
M
Emlékezem, szép volt Zsuzsa.
Szeme szelíd nagy barna gomb.
Karcsú alakja kész csoda,
sosem bántam, hogy elrabolt! |
|
H
Megugattam,mert nem adott ennem
ezért büntetésből ketrecembe zárt,
|
|
H
kopasz ágakra hull a fényszemét
lyukas tenyér hálunk alatta
borzong a paplan fagyban
lesve az égen a nyár hevét
|
|
Cs
Hogy mit kapok? A Jó Isten tudja!
Ember vagyok, ki álmát álmodja! |
|
G
Oly kecsesek,
Kecsességük ott lebeg,
S a szirmaik...
A fodrok közt ringanak ajkaik
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 26. szerda, Izsó napja van. Holnap Gáspár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|