|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Légies ujjaid könnyed tánca,
Fehér s fekete eggyé válása.
Orgona illatú dallamok áradása,
Billentyűk életre fakadása. |
|
 H
Kiskocsmába szórakozott,
Gazsi a haverokkal,
Játékgépen jó sokat nyert,
Fémszázast, két marokkal. |
|
 H
Nem félek, mikor eljön az éjjel
Nem mikor tűnik a fény
Nem hal az meg, csak szétterül
Az ég hatalmas tengerén.
|
|
 H
Pörögj, pörögj, mint az orsó
Tied lehet minden korsó.
A korsó az csak akkor jó,
Ha tartalma számba folyó.
|
|
 H
Már vártam azt a napot,
Mikor a mennybe jutok.
Várnak rám az angyalok,
Ebben egész biztos vagyok. |
|
 H
Álombéli szerelmes tájak,
Itt kereslek, s ha megtalállak,
együtt szállunk fel az egekbe,
|
|
 Gy
S ha lesz sok ezer virágzó falu;
Ez a termékeny síkság újra éled. |
|
 Gy
Megszületik ez ember
oly kicsi,ártatlan,védtelen
tisztasága,őszintesége,
mint a frissen esett hó |
|
 H
Kitépett szívvel járom utamat,
Reményvesztettek a lépteim.
Vonszolom az éjben magamat,
Emésztenek rémes kínjaim.
|
|
 H
Hej!víg májusok,
kacagó szerelmek,vidám cimborák,
mind átölel benneteket a deresedő idő.
|
|
 H
Fa odvában ülök, míg álom leng a földön,
A csillagbolt alatt, mely dómként tündököl fönn,
És figyelem, hogy az ég hullat-e holmi neszt.
|
|
 H
Ha majd újra,
Két karomba hullva,
Füledbe szavakat súgva,
Kéjtől elájulva,
|
|
 H
Eltört
a
szívem,
mécses
pislákol, |
|
 H
Mi is az Emberi lény?
Igavonó állat,mely kemény.
Még mások papolnak,szavalnak
Addig ő gürcölve izzadhat. |
|
 H
Nem sír csak áll dermedten, mint egy szobor,
Kezeit tördeli az öntudatlan messziség;
(Nyitott ablakon az ajtóig, huzat fintorog),
Hogy betévedt e helyre, megbánta rég! |
|
 H
Már itt készülődik szívemben a tavasz,
Mint ahogy a földben is, mocorog a mag.
Duzzadó levél feszíti a rügy falát,
Míg egy reggel kibontja őket a napsugár.
|
|
 H
Mint sárba tiport lábnyom,
úgy hagysz jelet magad után.
Mint messzire dobott kő,
úgy dobsz el mindent, mi fáj.
|
|
 H
Indulataimat tüzes béklyóba zárom,
vándor utam e földön így járom.
Nem kívánok követ dobni haragosaimra, |
|
 M
Itt maradtam hamuk közt árva,
Nincs már a sorsnak védő szárnya.
Könnyem sem hull...egy sem...
...elapadt...kiszáradt érzelem... |
|
 M
Láttam a megzabolázott, zúgó vad Tiszát,
Szilajul vágtatni a végtelen Rónán át,
A Hortobágy csikóit, a kilenclyukú hídját,
A délibábos ég alatt, a kolompoló gulyát.
|
|
 M
Vannak olyan napok, mikor
csak nyűg az életem
és elmennék innen bárhová,
csak ne keljen itt lennem. |
|
 M
Fájdalom szívemben,
fájdalom lelkemben
Elvitte a halál, kit szerettem,
|
|
 H
Gazsinak a felesége,
Finom tyúkhúslevest főz,
A kék fedőt, a fazékon,
Néha fellöki a gőz.
|
|
 H
Isteni festmény éled az emberi szívben, oly lágyan,
pasztell színnel van festve a mennyei táj.
Csendes szépség, rend és béke uralja e képet,
sóvár szemmel néz(i) vágyva az emberi szív.
|
|
 H
Szobám melegét
irigyli az ég,
a reggel álmosan
morogva útrakél.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 27. csütörtök,
Gáspár napja van.
Holnap Ágoston napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
