|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Z
Egyedül nevelte a lányát, ez adta neki az örömöt,
Nem hagyta panasz el a száját, élt, nevetett és küszködött.
Megharcolta a maga harcát, de a baj erõsebb volt.
Felõrölte azt az erõt, amit ifjú korától tartalékolt.
|
|
 Z
Olyan lettem tõled,
Mint bolondos kamasz.
Élni és halni vágytam,
Egyetlen perc alatt.
|
|
 T
Hogy is mondjam, hogy komoly legyek?
De nálad komolynak lenni nem lehet!
|
|
 T
huszonnégy óra
gondterhelt homlokokon
új ráncot teremt
|
|
 H
Tudom, nem azért élsz, hogy feloldozást
Hozz a magányra. Kavargó emlék
Leszek így, ki vérét ontaná.
|
|
 H
gúzsba kötve kezem
a béklyó láthatatlan
csontot húst vág
a bilincs oldhatatlan |
|
 H
Az éj leple alatt üldögélünk,
egymásba fonodva két karunk.
Látam ragyogó szemedben a tüzet,
s mégis reszketek melletted,
|
|
 H
Örök harc az élet, örök küzdelem,
és mindenen felülkerekedik az értelem.
Az ész az úr, nem pedig a szív,
s nem számít a vágy, amely így csak kín.
|
|
 H
Merész tollam akadozik, nem ró rímet,
S így csak firkálja a kusza szavakat!
Hol vagy Múzsám, hová tûntél, merre vagy? |
|
 H
El - költöttem'
az idõt.
Inkább, írtál
volna kevesebbet, |
|
 H
Különös helyen járok.
Szajhák között.
Ez egy mocskos átok.
|
|
 H
Névnapodon azt kívánom,
Hogy az Isten téged áldjon,
Áldjon meg sok szeretettel,
Áldjon meg õ tiszta szívvel.
|
|
 H
Én: Hát eljöttetek. Látjátok egymást, s én is titeket.
Méla Undor: Tudom, hogy neked én vagyok az egyetlen.
Én: Dehogy tudod! Már régen elfelejtettél...
Méla Undor: Tán igaz. S te engem? |
|
 H
A park fái most égig érnek.
Tó vizében fürdik a Nap.
Azt a padot keresem,
Ahol elõször láttalak. |
|
 H
így velük még összenõve
minden sokkal nehezebb
(emlékszel a repülésre?)
|
|
 Z
De tudd meg még mindig boldogabb,
az kit belsõ, örök lázongás terel,
kit vágyai mélyedéseibõl
a meghalt tudat,
a test árnya fölé emel.
|
|
 Z
Szál virágot elhelyeztem,
mert itt egy szál virág is elég.
|
|
 Z
Magam sem tudom,
De egykor régen,
Nevem csillag volt,
S ragyogtam szépen.
|
|
 Z
Megnézném én közben nyakad merre nyújtod!
Hogy lesnéd a libát, vajon merre húzott?
|
|
 Z
A sorsnak köszönhetõen van fiunk/lányunk,
S a gondoskodás még akkor is kell
Nekik, kiket felnõttként is gyermeknek látunk,
És segítjük õket akkor és ott, ahol kell.
|
|
 Z
Azt sem tudom, csókolnálak-e még,
Vagy a szenvedély délibábbá vált.
Azt sem tudom, szeretsz-e még,
És bánod-e még, hogy elhagytál...
|
|
 Z
virágot gondolatban viszek,
a tudat, hogy ott vagy...
nagyon fáj lelkemnek,
s a kõ oly nehéz nekem.
|
|
Okos szót, ha tiszta a szándék,
fogadni miért nem lehet?
C |
|
Fürdik a napfény
A tóban, szikrát szór
Az éj eloson
|
|
Nem vártam semmit és nem adtál mást,
mint pár hónap reményt és némi ragyogást.
C |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 18. hétfő,
Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
