|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Ejtett vádakat söprögettem
Lábunk alól
C |
|
Székében' ücsörögsz
hetek óta,
C |
|
Ha utazol ide-oda,
Telefonodat elviszed.
C
|
|
Ölelj, gyere, ölelj, két karod, mint hólepel,
Mely alatt a mag, a földben nyugton áttelel!
C |
|
Folyton játszod a kedveset, szerényt
De legfõbb célod hogy tönkretegyél
C |
|
Múló évek nyara és tele
Hajszolt percek ígérete
Lapul
Arcod vonásaiban.
|
|
Hosszú pillantással
néztem végig rajtad.
Nem szóltál, s hogy nézzek,
mosoly nélkül hagytad.
|
|
Úgy elmennék egy lakatlan szigetre,
Hol ember a földet nem érintette!
C |
|
szád szegletére, ajkadra,
testeden végig,
C |
|
Nevetve jöttem a világra,
Édesanyám könnyel válaszolt,
Csak nézett, s mondta: kisfiam,
S csendben átkarolt!
|
|
A bizonyosság voltát nem véled igaznak
C |
|
Gátoldalban tüzek égnek
örökös végzetül
C |
|
Lebegünk a légüres térben,
míg zuhanunk a beteljesülésbe.
C |
|
 T
Szeretlek.Mekkora súllyal bír ez az apró szavacska?
Életeket köt össze és szívek felett uralkodhat.
|
|
 T
Most unatkozom,
Nincs mit csinálnom.
|
|
 T
Vedd észre már, hogy itt a nyár,
Mert ránk sok minden csoda vár. |
|
 T
Emlékszel kedves, egyszer volt régen.
Már hold járt az égen, egy szép nyári éjen.
|
|
Meghalt a reményem,
az utolsó perceim élem át,
C |
|
Hajlékony tükör a média.
C |
|
Õ adta nékem e kincset.
Õ adta kezembe az erõt,
Mely szalajtja a tollat a papíron
S legyõzi, a földi erõst.
|
|
S lett szívem hatalmas kõtábla, olvashatatlan írással,
Magam, cédrus csonkítva, letört ággal, vérzõ sírással.
C |
|
Ében órákon itt ülök.
Szobádból kivert küszöböd
hallgat.
C
|
|
Elég a mámor
csak szénát rejt a jászol
C |
|
Ha válaszútra lépsz,
hogy menni, vagy maradni.
Ne hallgass másra,
döntened neked kell.
C |
|
Nem mondtad ki, hogy nincsenek álmok.
Csak félted híven követni õket,
C
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 27. csütörtök,
Gáspár napja van.
Holnap Ágoston napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
