|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
 M
Szívükben sebhely,
Tán’ túl sokat akartak…
Megrovást kaptak. |
|
 M
Gyertek...lássuk a rózsát,
Ami pirkadatban dúsabb a száron,
És bíbor színe csillogóbb a napban- |
|
 M
Valahogy most szívemben érzem,
Elmerengek egy semmiségen,
Tán szerelmes vagyok?
És a hold fenn ragyog? |
|
 M
A sóhajtások Ősznek
Húrjain jönnek,
Szívünkbe ütnek
És megsebeznek- |
|
 M
Ne félj! Nem hal meg a madár
Ha szárnyait megtörték.
A pillangó tovább röpűl,
Bár fényporát letörléd. |
|
 H
Minap az jutott eszembe Kedves,
májusban ötvanhat éves leszek. Már harmadik esztendeje annak, nélküled töltöm a napjaimat.
Kesernyés lesz így ez május is. Nem nyújtod át majd virágaidat.
Kék szemeid pajkos csillogása nem aranyozza be a napomat.
|
|
 H
Befújta az utat a hó,
Sebesen vágtat a ló,
Út egyre nehezebb,
Gazda kocsin didereg. |
|
 H
Álmomban néha visszatérek én,
oda, hol boldog volt a lét,
s életre kel a régi, szép regény -
lapjait sorsunk tépte szét! |
|
 M
Hmm… életem olyan, mint egy lakoma a nagy pestis járvány idején…
Hmm… életem olyan, mint felsőfokú boldogság? Nem tapasztaltam én…
Hmm… életben, én csak elbukdácsoltam, talán nem is voltam fenomén… |
|
 M
Halkan, titokban suttog a szél,
a föld reszket, kósza nap alél.
Csak varjak ropják vadul táncuk,
nem bánják, hogy őket csodáljuk. |
|
 H
nem szó szerint kell érteni!
aki nyaklevest kap, pofon vágják,
akinek szája jár, sokat beszél,
akinek feje fő, töpreng megoldáson, |
|
 H
A társas magány, nem víg operett
ebben, egy szereplő, sem nevet.
Akár, az összeláncolt elítéltek
tengetitek életetek. |
|
 Gy.
Ma lepkéket fogunk...Gyöngyöm
És odateszed vándorló felhőként.
Erre a léleknek szüksége van
És őrületre olykor egy két napért.
|
|
 Gy.
Egyetlen jel maradhat tán, hogy éltünk
és igazolja létünket e Földön,
rejtetten bizonyít mindenkor vérünk,
ha általunk ment tovább az ősökön. |
|
 Gy.
Zúzmarás hajnal.
Jéggé fagyott a tájék.
Meztelen faág. |
|
 Gy.
Tudnék szeretni hiven,
És azt kimondani,
Hogy édes volna még a
Légnek is hallani.
|
|
 H
Nagy titkok vannak Földön és az Égben,
barlangokban és a tenger mélyén.
Elfedve, elfeledve, a sötétben,
vagy égig érő kősziklák tetején. |
|
 Gy.
Nagyon szép reménybe vakon bízni,
De, vajh’ ki fogja teljesíteni?
És nem tud magától teljesülni? |
|
 Gy.
Szelíd szárnyakon lebben rózsaszín lelkem,
te is velem szállsz vajon?
Lúdbőrös leszek, ha rám mosolyogsz,
megyek utánad vakon! |
|
 M
Pár rövid perc alig múlik, kész a kép,
Pletyka néni mond vigyorogva: oh, be szép!
Nagy örömmel teszik a kirakatba,
Ha nézője, ha vevője akadna! |
|
 M
Mint rákos sejt,
Úgy terjed szét bennem a tudat,
Nélküled minden sokkal boldogabb. |
|
 H
Elzengett az őszi boros ének.
Megfülledt már hüse a pincének.
Szél s viz csap a csupasz szőllőtőre.
Ludbőrzik az agyagos domb bőre, |
|
 M
Egész világ felfigyelne, kis nemzetre,
Megunták szolgaságot,elkeseredve.
Kitörtek hámbol,élvezve szabadságot,
Magyarország, ezer éve nem látott ! |
|
 M
Ma...ha találkoznánk, csak úgy egyszerűen,
elmennénk egymás mellett szótlan.
Nem lennénk, mint azok...korábbról közel állók,
amikor lopva egymást szerettük. |
|
 Gy.
Ha nem csinos, nem csintalan,
csak, ha még gyermekkorban van.
A gyermekkor elmúlik,
a szeplős el nem bújik |
|
|
|
Ma 2026. május 04. hétfő,
Mónika, Flórián napja van.
Holnap Györgyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
