|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Ó te hitvány kényes hangod cseng? dallammá
Változik tán mások fülébe érve, |
|
Szemeiddel másvilág képeit látod,
Ahogy haladsz lassan a végzet felé |
|
Színház az egész életed,
Melynek nincs színpada, |
|
mint begy?l? darázscsípés
felduzzadtak bennem a szavak, |
|
Szerelem, s mi élet nem csal,
t?röd igaz sorsod,
|
|
Tokajnál a Tisza partján,
Egy vén öreg horgász.
|
|
Nyár derekán,nap hevében,
Virágtenger közepében
|
|
CSendben ölelj magadhoz
szorítson két karod ereje,
|
|
Hogy megtaláltam magamat,
neked köszönhetem. |
|
Sohasem láttalak ennyire,
ilyesforma szépnek még,
|
|
de már fölöttem jég,
s a Tél fénye. |
|
Mond minek nevezzelek,
ha a remény hajnalán szemed tükrözi a hold?
|
|
Emelem poharam Szentendre városára,
minden egyes nyüzsg? lakosára!
|
|
Hosszú e az út? - még nem tudhatom,
de, már megtörve ballagok, a sáros utakon.
|
|
Vágyaim itt vannak a szélben,
Miért nem ölelhetlek téged?
|
|
? meg ott ül...bízva remél,
hogy szájában lesz egyszer kenyér |
|
A választ hiába várom:
Közös jöv?nk csak álom. |
|
S lassan a fojtó rémület
félelemmé fagyott |
|
Elege van már a gyárból,
Pedig Jancsi nincsen fából.
|
|
Egy hamuba írt szó, mely elfeledtetett
Egy félre csúszott ruha darab, ami leesett
|
|
Magát riszálva egy madár
Bizserg? ágra száll, |
|
ÁTKAROLJA NYAKAM KÉT APRÓ KEZED,
EZÉRT ÉRI MEG MINDEN REGGEL KINYITNOM SZEMEM. |
|
H?s erdei tisztás, tavacska kékl? vizében,
Szerelmespár fürdik mezítelen, nyár, forró hevében; |
|
Életem sötét korona, felöltöztetted bíborba,
Arcom izma húzódik mosolyra, ma, s holnapra. |
|
A színek és a vágyak, fények és az árnyak,
Szavakkal felemelnek, vagy megaláznak. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 30. vasárnap,
Rózsa napja van.
Holnap Erika, Bella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
