|
 Vendég: 113
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Ragyogott, mint tested, lelked éke,
hivalkodón kacérkodott veled,
de rájött, nem lehetsz övé mégse,
belátta hát, hogy semmit sem tehet. |
|
 M
Jó vágású, sármos férfi,
Öregséget? El sem hiszi!
Mintha nem vele történne,
Sok évtized megy előtte. |
|
 M
Mintha könnye
folyna
arcán végig |
|
 M
Kérlek egyetlen csend, szűnjél meg, te drága.
lelkem ablakát most, ezer felé tárta!
Sima utakon most, elért minden gyémánt,
hogy csiszolatlan lelkeden át, ragyogj hát, mennyország! |
|
 M
Akik mostan nem szeretnek,
Őszintén megkönnyeznének,
Szeretteim bús síromra
Koszorút függesztenének. |
|
 M
Viktimológia írja: az áldozat magatartása a bűncselekmény kiváltója!
Nos, az emberek, a hatalom, és a társadalmi morál is ekképpen tartja. |
|
 M
Fiatal balerinának fehér kis cipője,
amiben illegeti magát minden este.
Szolóban táncol,gyönyörű zenére,
sikere nagyobb mint bármely este. |
|
 V
Atyám! – így nem hívott sosem fiacskád téged:
Úgy szólít: Doktor úr... Megtisztel ezzel, véled!
Tán anyja bírta rá: korán hazudni – vétek?
|
|
 M
Bánatot
Érezzük.
Életünk hányatott! |
|
 M
Láttam a kisértő lángokat,a tornyok
menthetetlenül porban hullottak !
Mintha Isten csapása lett volna a vész
bűnös nép,megérdemelt bűneiért ! |
|
 M
Jaj! Te szép, szerelmetes Veca!
Hulló erdőm, betakarna ma. |
|
 M
Édes anyja sírján virult,
Könyeivel öntözé;
Oh ! A fehér liliomot,
Hogy nem tüzheté közé?!... |
|
 M
Az útszélén vonszolom magam, lépteim számolom,
Emlékek terhe nyomja vállam, kínoz gondolatom,
Káosz a fejemben, amim volt, odaveszett minden,
Szeretném végre feledésbe temetni önhitten. |
|
 M
A halálhíred érkezett
Mélyen szíven is ütött
Isten Veled, Te Drága
Gyerekkorom Ibolyája |
|
 M
Lefelé folyik a Tisza,
Arckönyv-versfolyam sem vissza.
Először csak cseppen-csurran
tiszta forrás zugaiban. |
|
 M
Értelem szűnik, nyer ma az érdek,
iszonyat terhétől libben a mérleg.
Felajzott nyílnak pattan a húrja,
surranó vesszejét düh szele fújja. |
|
 M
Nemzet nyelvének kis patakja
tájszólása az ott élő népnek,
ha modern beszéd azt kiirtja
kezdete az, egy szomorú végnek. |
|
 M
Volt egy álmom,mindenki
elhagyott ezen a világon.
Mint kivert kutya kóboroltam,
utcárol - utcákba,dobott koncok
tartottak az éhhalálba ! |
|
 V
Hajam őszbe vegyült régen,
elköszönt a szőkeségem.
Ó, ti drága, meghitt percek -
hol van már a délceg herceg?
|
|
 V
Legyen talán egy csók,
Elég lesz hozzá egy apró bók.
Vagy emeljük a tétet?
Aludjunk együtt kérlek.. |
|
 V
Az állatnak nincsen esze,
ösztöne a vezérlője.
Az embert tudat vezeti,
hatalmat, fölényt ad neki. |
|
 V
Dagad a felhő, ontja nedűjét az ég,
vad szél tombol, facsarja, reccsen, tép.
Szomjazó föld nyeli, mint jó bort
a vágytengeri szerelem, |
|
 M
Halvány, almabor
Színe van égnek… messzi!
Pirulás múlik. |
|
 M
Sok év, hogy dalolta már
az a kis csalogány,
a mézédes hangján,
mi ketten, akkor egy pár. |
|
 M
Való lett álmunk,
Aranyeső hullt reánk.
Néma maradt szánk. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 08. szombat,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
