|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Vigyázz minden lépésedre,
gondolj léped épségére!
Testünk bal oldalán lakik,
életünkről gondoskodik. |
|
 M
Szarvast idéző sziklaképek,
Tűz, dobszó, ceremóniás.
Rejtelmes barlang-nemzedékek,
Szigeten oltár-kőrakás. |
|
 M
Szabad madár száll, csillogáson át,
ahol fény az úr, és védi az országát.
Hangtalan hópihe, kóvályogva jár,
zegzugokba berepül, Holdvilágon át... |
|
 M
ott fenn a töltésen
három szomorú ló
szemez szénává száradt füvet |
|
 M
Megállok itt, Rád várok,
szemedben könny vagyok,
ajkadon halovány mosoly |
|
 Sz
Volt egy nőm, gyakorlott Icuka,
Fölségesen mozgott a fara.
Úgy élveztük egymást,
|
|
 M
Ideges a szülő,
ideges a tanár,
változtatni nem tud,
de nem is akar már. |
|
 M
Kérlek, ne akard szívem még,
Eszem mezsgyéjén él,
Epekedve remél,
S most talán, hamvaiból újjáéledni kész. |
|
 V
Szilaj gyerekcsikók, glottos- kékben,
színes felhőjáték a tó vízében,
Bucskázó lepkék szerelemittasan.
Szószátyár partifecskék ebédről rajzanak. |
|
 V
Visszanézek az életembe,sok mindent megértem.
Egy cél volt az életem,szabadnak lenni mint a
Madár,mi fellegekben száll,nem köt semmi határ.
Egy időben pokol volt az életem,fejem vérzett, de |
|
 V
Marionett zsinórokon rángat
rendezőnk, a feltétlen haszon.
Teheti, a szepegő alázat
nem hérosz, csak emberroncs-halom. |
|
 Sz
Legjobb a középút, szokták volt mondani,
De ezt legnehezebb, így irányítani!
Jönnek az érzelmek, túlzottan jó felé,
Rossz! Isten ne adja, visz a pokol elé!
|
|
 Sz
A perben, most az idő szót emel.
Letorkolnák,
de nem vitatkozik senkivel.
Határozott.
|
|
 Sz
Megneszel engem egy parányi szeretet,
hogy halkan oda súgom azt, neki, hogy: SZERETLEK.
Két kanál hangjának, gyengéd zörrenése,
hozza meg vágyamat, hogy hívjalak reménybe!
|
|
 Sz
Tömörülnek a programok,
Ettől én, megzavarodok!
Összevisszaság lesz bennem,
Valahogy, sorba kell szednem!
|
|
 M
halk
hangok
hallgatok
hangtalanul.. |
|
 M
Kígyószem,
mély, zöldes árnyú...
Látod? Már vonzódsz hozzá... |
|
 M
Sötét szobában csak egy kis gyertya ég,
A kemence paeazsa világít még.....
Öreg anyó ül magába,tünődik a sötét
Szobában, |
|
 M
Ám a kölyök, ez a pöttöm,
Akit kézen vezetek,
Huncut képpel szól: én tudom –
De nem mondom meg neked! |
|
 Sz
Ez bizony csodaszép,
szívben alakult e kép
Rólad,csodaszép vagy
|
|
 Sz
Régen dédelgetett álmunk már valóság,
Unokánk született, vele szépség, jóság!
A hírt mikor kaptuk, hogy ő megszületett,
Szemünkből könny hullott, csak szívünk nevetett!
|
|
 M
Visszasírom a régi időket,mikor
Több tisztelet jutott mindenkinek.
Mikor a nő csak nő akart lenni,
Otthonába gyerekeket nevelni. |
|
 M
Nehéz döntést hoztam,
Rád napokat, éveket áldoztam.
Neked írom ezeket a szavakat,
Vívódtam ezen sokat. |
|
 M
Szépségét fennen hirdette,
Szívemet boldoggá tette.
Rózsaszínű virágjai:
Több sorban voltak szirmai! |
|
 M
Hatalmas felhőknek, parányi szikrája, ahol, a felhő, a HÍD,
mindennek mindene, a semminek semmije, őrzöm még így.
Látásnak kegyelme, ködfátyol özöne, a felhő a híd,
szívemnek ostroma, egy árva kis fecske, most jól van így. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 08. szombat,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
