Oly egyedül vagyok magányommal,
Már csak titkos emléktavak tükrében
Mosom arcom.
Nem kár - nem baj.
Egyedül csend van, egyedül béke van.
Egyedül csak engem hallgat a mindenség,
Egyedül más.
Miként szóljak? - ez bánt,
Kenyérszemeket áztassak vízben, s
Majd egyszer valakihez eljut
E fura üzenet?
Furcsa.
Hihetõ.
Lassú.
Olyan nagy ez a semmi, nincs
Szemem hozzá.
Sõt, fáj a szemem tõle nagyon.
Babák.
Gyöngyök.
Üresség.
Hová lett a vattacukor illatú
Kicsiny, gyerek életem?
Nagynak lenni nagy baj,
Kicsinek lenni csak kis baj.
Anya merre van?
Sötét merengések.
Tükör.
Lánc.
Lassú-színes halálban,
Gyomos, szárazságban,
Elkísérem magam utolsó utamra:
A rémes mozdulatlanságba.