Ami volt, már elmúlt,
Mégsem hiszel nekem.
Ami van, most van,
Mégsem jó neked.
Meddig lesz ez így?
Állandó gyötrelem.
Bizalom sosem lesz?
Így nincs miért élnem.
Azt mondod, szeretsz,
Higgyem el ezt neked.
Te viszont nem hiszed:
Csak Téged szeretlek.
Ha hibáztam, sajnálom,
Ennyit tudok, s várok.
Megbocsátod tán egyszer,
S bizalmat adsz szíveddel.
Addig marad a fájó kín,
S mellette a remény.
Ha kell, így lesz örökre,
Míg szemembõl kihuny a fény.