Suttyomban, puttonyban
Írta: horika Dátum: December 09 2008 05:33:58
T
Isten szólott: -Te mihaszna!
Ki alkoholt mind megitta,
Bizony Te jót cselekedtél,
Sok iszákost megmentettél!
Teljes hír
Volt egy ember. Miklós neve.
Munkátalan, s mocskos here.
Folyvást a kocsmában ivott,
S a duda orra kipiroslott.
Párttagkönyve is vörös volt,
Mert rádöntötte a vörösbort.
A mának élt munka nélkül,
Elfolyt a pénz az õ zsebébül.
Majd leosont õ a pincébe
És a hordót kapta ölbe.
Bikavért rántott magára,
S pirossá vált a ruhája.
Agyonnyomta õt a donga,
De az ördög õt kidobta.
Társául szegõdött neki,
S a mennyek kapuját döngeti.
Isten szólott: -Te mihaszna!
Ki alkoholt mind megitta,
Bizony Te jót cselekedtél,
Sok iszákost megmentettél!
Adok Neked még egy sanszot,
Szentté avatlak én Téged,
De ezen túl zsákkal mászkálsz
S ha henyélsz, akkor véged!
Szánod hat iszákos húzza,
Puttonyodban ott a posta.
Vidd a világon azt körbe,
Dobáld bele kéményekbe!
Játék s csoki lesz a csomag,
Mi a puttonyod lehúzza s
Végállomás ablakokban,
A sok tiszta kicsi csizma.
Gyerekhadak várnak reád,
December hatodik éjjelén
S iszákosok a szánkódat,
Húzzák a világnak peremén.
Útnak indult hát Szent Miklós,
De a szánja lassan haladt,
Mert a részeg hatos fogat
Minden sarkon dalra fakadt.
Fagyállónak híján ezek
Hónak tetején megfagytak.
Vége látszott téli estben,
A csokis futár feladatnak.
Északi-sark közepében
Hat rénszarvast kellett venni.
Feltuningolt szánkójával,
Villámgyorsan kezdett õ repkedni.
Így hát elsuhant az égen,
Szemmel követni nem tudták s
A franciák a Concorde járatot,
Szégyenükben mind kivonták.
Rõt szakállán vörös vándor
Minden kéménybe lemászott
S elhelyezte kiscsizmákban
A sok csokit és virgácsot.
Kísérõje volt az ördög,
Kinek Krampusz nevet adta.
Ki suttyomban puttonyában,
Az összes csokit végignyalta.
Teltek, múltak így az évek
S Miklósnak új szenvedélye:
Vörösboros pohár helyett,
A forró kakaós bögréje.
Mája megállt a növésben.
Nagy hasa lett neki mára, s
Kocsma helyett már az égen
Csak a csillagösvényt járja.