Az elsõ napokban izgatottan várod,
egy hét eltelt, s te félénken remélsz.
Hónappá forrtak a napok, mégis fájón
emlék kristályoknak prizmájában élsz.
Olcsó kis szívárvány, semmibe sem kerül,
- forgatod kedvedre unos-untalan,
míg lelked sivár ízû posványba merül,
hol az örök remény is hontalan.