dobol a fájdalom
jéghideg ágyamon
nincsen irgalom
eltépett húrokon
bánatom dalolom
nagyon hiányzol
eltörött álmokon
túl árkon-bokron
bús utamat járom
voltál a vigaszom
képzelt támaszom
nagyon hiányzol
lelkedre vágyom
átölelni a mámort
érezni a bársonyt
s mézédes csókod
de mindez a múlt
nagyon hiányzol
szép arcod ha látom
eltűnik ami bántott
de szívembe karcol
egy szikra a lángból
büntetésem halálos
nagyon hiányzol