Évszakoló
Tavasszal
friss szél vígasztal:
elmúlt a hideg tél,
zöldül a mező, s rét,
szól a víg madárdal.
Nyár, nyár, nyár,
izzik a táj:
vörös, narancs, sárga,
érik a málna,
hűs patak reánk vár.
Ősz, ősz, ősz,
míg alszik a csősz,
ellopod a nyarat,
meghozod a sarat,
csúf levél-temetőt.
Tél, tél, tél,
csikorog a szél.
didereg a nyuszkó,
döcörög a disznó,
a hó térdig ér.