Bizalmam átka
Írta: Lissa Dátum: április 17 2009 11:13:25
Z
Összeomlott álmok, szertefoszlott képek
Csak tudnám, hogy miért büntet így az élet?!
Teljes hír
Egy átok ül rajtam, nyomja a vállam
Nehéz pillanatok, elfojtott vágyak.
Összeomlott álmok, szertefoszlott képek
Csak tudnám, hogy miért büntet így az élet?!
Hibátlanul élek, bár én is vétkezem
bűnös tetteim, kicsiny rettenet.
Apró kis kövek, mikbe belebotlik lábam.
hiába estem el, újra felálltam!
De lábam gyengül, meginog alattam
pici kövek helyett, gátakat kaptam.
Az égiek elém akadályt dobtak,
embereket, kik csak játszadoznak.
Szívemet tekintik gyerekként csörgőnek,
lelketlen, vidám, hangos semmiségnek.
Játszanak csak velem, míg a szívem vérzik,
hiába küzdök, ha ők jónak érzik.
Éjszakákon sírok, de hiszem még a jót,
hiszem lelkem szárnya, ledobja e béklyót.
Ledobja az átkot és szárnyal csendesen
Magasan, boldogan egy csodás életen.
Egy csodás életen, melyben nincsen több játék,
ahol a testem mögött a lelkem is számít.
Egy csodás életen, melyben még bízhatok,
hol a hitemért cserébe csak szépet kaphatok.