Gondolatok Édesanyám sírjánál
Írta: jomolnar Dátum: Május 28 2009 00:23:28
A
Gyakran ezen jár az eszem
Ha állok a fejfánál csendesen
És szemem réveteg megpihen
Anyám sírján a zöld gyepen
Teljes hír
Gondolatok Édesanyám sírjánál
Egyszerüen felfogni sem tudom
Mert véges a tudatom
Hová lesz majd ÉN-ünk
Ha tőbbé már nem élünk
Talán a haláltól is azért félünk
Mert lehet,hogy megszünik az ÉN-nünk
Ó anyám, adhatnál egy pici jelet odaát
Ne legyen oly idegen nekünk a túlvilág
Miért van az, hogy egy napon
Nem lesz utánunk más, csak földhalom
Ó mond meg nékem Istenem
Miért élünk, miért e véges küzdelem
Lehet , hogy az élet nem más
Csak egy előreirt szerepvállalás
Ahol a szerep egy kemény, rideg keret
Nagyon eltérni tőle nem lehet
Van aki szenved, és egész életen
Árral szemben úszni kénytelen
Majd időtlen-időkig megpihen
Egy csendes temetőben egy helyen
Van olyan is, aki bőségben dúskál
És talán még az is hatalmában áll
Hogy e földi gondtalan világ
Parancsára folytatódjék odaát
De tudjuk jól, hogy minden élő
Legyen az eretnek, vagy legyen hívő
Akár ha szolga, akár ha ölébe hull a hatalom
Mind-mind egy sorsra jut majd egy napon
Gyakran ezen jár az eszem
Ha állok a fejfánál csendesen
És szemem réveteg megpihen
Anyám sírján a zöld gyepen